A Bizottság szerint fennáll annak a veszélye, hogy a tavaly októberben elfogadott felsőoktatási törvény, amelynek bizonyos rendelkezéseit egy januárban elfogadott kormányrendelet részletezi, sérti a személyek szabad áramlásának európai elvét, sőt, a Bizottság álláspontja szerint szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is.
Az internetes oldal beszámolója szerint az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár hétfőn több uniós biztossal találkozott, akikkel az aktuális és problémás magyar ügyekről tárgyalt. Köztük volt az oktatáspolitikáért felelős EU-biztos is, aki a saját, hivatalos Twitter-csatornáján közölte, „Találkoztam Győri államtitkár asszonnyal, és közöltem vele: félő, hogy a törvény sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, és növelheti az iskolaelhagyók számát”.
A személyek szabad áramlása az Európai Unió négy alapvető szabadságelvének egyike (személyek, áruk, tőke, szolgáltatások), amelyet irányelv, és az ehhez kapcsolódó nemzeti törvény valósít meg jogilag, a korai iskolaelhagyók számát pedig az EU 2020 gazdasági stratégia alapján kellene uniós szinten 10 százalék alá csökkenteni 2020-ig. Mérsékelni kell tehát azok számát, akik az iskolakötelezettség ideje alatt (Magyarországon a 16. életévük betöltése előtt) félbeszakítják a tanulmányaikat.
Androulla Vassiliou EU-biztos szóvivője a BruxInfónak elmondta, a Bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére, és egyre több, képzetlen munkanélkülit juttathatnak a piacra”.
A BruxInfónak nyilatkozó, egymástól független bizottsági források azt mondták, bár a végleges jogi szakvélemény még nem készült el, de „bármilyen törvényi rendelkezés, amely megakadályozza, vagy megnehezíti egy uniós állampolgár számára, hogy elhagyja a szintén uniós tagállam szülőhazáját munkavégzés céljából, a munkaerő szabad áramlásának útjában lévő potenciális akadálynak tekinthető, ami pedig ellentétes az európai uniós joggal”.
Felidézték, hogy az EU Alapszerződésének 45-ös cikke kimondja, hogy egy uniós állampolgárnak joga van: munkát keresni egy másik EU-tagállamban; munkavállalási engedély nélkül dolgozni ott; ebből a célból ott lakni; az országban maradni az után is, hogy elvesztette a munkahelyét, vagy felmondott; joga van a helyi állampolgárokat megillető, egyenrangú bánásmódhoz a foglalkoztatás, a munkakörülmények, valamint az adózás terén is.
Egy másik bizottsági tisztviselő a BruxInfónak azt mondta, megkövetelni egy uniós állampolgártól, hogy bármilyen feltételekkel és jogi formában is, de bizonyos időt kötelezően töltsön el Magyarországon, valóban a munkaerő szabad áramlásának elvét sértheti. Szerinte ugyanakkor az akadályok elfogadhatók lehetnek, „ha azokat legitim célból állítják fel, megfelelően alkalmazzák, és arányosak”. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy a magyar jogszabályok ezeknek a feltételeknek megfelelnek-e, mint mondta, a gyakorlatban kell majd megnézni, hogy hogyan működnek.
Bár az oktatási EU-biztos hivatalos közlése tekinthető a Bizottság előzetes véleményének, de úgy tudjuk (és ezt az utóbbi forrás véleménye is megerősíti), hogy koránt sincs egyetértés a testületen belül a felsőoktatási törvényről.
Egy másik szakértő pedig azt fejtegette, hogy ez a kötelezettség voltaképpen nem is valódi röghöz kötés, hiszen lehetővé teszi a diplomásoknak, hogy külföldön maradjanak, ez esetben „csak” vissza kell fizetniük a tandíjat.
mfor.hu
