Az evés fontosságát nem csak az életstílusra vonatkozó vizsgálatok adatai igazolják, hanem a háztartások költési struktúrája is. Amíg a fejlett nyugat-európai háztartások átlagosan kiadásaik egy hatodnál kisebb részt fordítanak ennivalóra, addig nálunk jó kétszer akkora hányadot, közel egyharmadot.
A tradicionálisan táplálkozóknak a felnőttek 38 százalékát kitevő csoportjában felülreprezentáltak az idős, alacsony végzettségű falun élő férfiak, a modern élelmiszerek vevői viszont elsősorban a 20-29 éves, magas jövedelmű városiak. Ők gyakran esznek házilag megtermelhető élelmiszereket, valamint fehér kenyeret és kávét.
A második legnépesebb csoport 22 százalékkal az úgynevezett haspókok. A rendszertelenül étkezők aránya 7 százalékot tesz ki, ínyenceknek nevezhető a válaszadók 5 százaléka. Ez a legváltozatosabban táplálkozó csoport, tagjai elsősorban különleges húsokat, borjút, bárányt, vadat, halat esznek nagy gyakorisággal.
A felmérés szerint a magyar háztartások 33 százalékában naponta főznek. Havi egynél ritkábban a háztartások 11 százalékában főznek, míg 22 százalékában soha. A vizsgálat során rákérdeztek a felnőttek napi étkezési gyakoriságára is. Hétköznapokon háromszor étkezik a megkérdezettek 54 százaléka, kétszer 20 százalékuk.
A fizetésünk nagyobb hányadát költjük élelmiszerre, mint a nyugatiak
A magyar élelmiszervásárlók konzervatívak, a fogyasztói magatartás csak lassan tolódik el a magasabb minőségű élelmiszerek irányába - derül ki a GfK Piackutató Intézet Étkezési szokások 1989-2003 című tanulmányából.
