Aki megszünteti, vagy munkaviszonnyá alakítja minden színlelt vállalkozói szerződését legkésőbb június 30-án, és július 30-ig bejelenti az APEH-nek, az mentesül a megspórolt adók és járulékok befizetése alól.
A gazdasági kényszer nem szűnik meg
Szűcs László munkajogász tapasztalatai szerint a vállalkozások nagy része még nem döntötte el, mitévő legyen. A szakember szerint elsősorban azokat a szerződéseket fogják bejelenteni az adóhatóságnak, amelyek amúgy is lejárnak. A vállalkozások vonakodását elsősorban azzal magyarázzák a szakértők, hogy a határidő lejárta után nem szűnik meg egy csapásra az a gazdasági kényszer, amely a színlelt szerződések tömegét létrehozta, hiszen nem csökkentek a foglalkoztatás magas közterhei.
Komoly visszatartó erőt jelenthet a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettség is, hiszen a munkáltatóknak meg kell nevezniük azokat a vállalkozásokat, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Komoly konfliktusokhoz vezethet az érintett cégeken belül, hogy nemcsak saját magukat, de kényszervállalkozóként foglalkoztatott munkatársaikat is fel kell jelenteniük.
A szakértők egy része ugyanakkor az adóamnesztiát a kormányzat utolsó engedményének tartja.A munkaügyi minisztérium 2003 végén elkészült foglalkoztatási stratégia-tervezete mindenesetre a legális, bejelentett foglalkoztatás növelését tűzte ki célul, elsősorban a jelenlegi, 3,9 milliós foglalkoztatotti létszámhoz képest 400 ezerrel kevesebb szja-t és tb-járulékokat fizetők számának emelése érdekében, írja a Magyar Hírlap.
A kényszervállalkozások korának vége
Június 30-án jár le a munkaviszonyt vállalkozói szerződéssel álcázó munkáltatók részére biztosított adóamnesztia. A többszázezer érintettnek a határidő után más megoldást kell találnia, írja a Magyar Hírlap.
