- Ahhoz képest, hogy a Google mára az egész világot behálózó óriáscég lett, tavaly 5,7 milliárd dolláros forgalom mellett 382 millió dollár profitot ért el, a Millward Brown szerint pedig már a világ legértékesebb márkája, Magyarországon három kis szobában elfér a cég – és ebben már benne van az Ön fényűzőnek korántsem nevezhető, Dunára néző, kétszer-két négyzetméteres, Google-kékre festett zuga is. Valójában mekkora a súlya a cégnek a magyar piacon?
- Pontos számokkal nem szolgálhatok, mivel a cég – Anglia kivételével – nem közöl országra lebontott üzleti eredményeket. Ráadásul a magyar vállalat inkább egy elszámoló cég, bevételeink valójában a Google Irelandban csapódnak le – az összes ügyfelünk vele áll szerződésben. A hazai cég árbevételéből tehát amúgy sem lehetne következtetni a Magyarországon ténylegesen képződő árbevételünkre.
- Akkor miben mérik az Ön munkájának sikerét?
- Nálunk két mérce van. Egyrészt természetesen számít, hogy mennyi pénzt csinálunk, azaz mekkora reklámbevételre teszünk szert. Másrészt azt is figyelembe veszik, hogy mennyit sikerült megvalósítani Magyarországon a cég missziójából, azaz hogy a világ összes információját rendszerezzük, valamint elérhetővé és hasznossá tegyük mindenki számára.
- Utóbbi elég altruista hozzáállásnak tűnik, ami az üzleti világtól távol áll…
- Annak tűnik, de természetesen megvan az üzleti háttere. Mondok egy példát: ha megállapodást kötünk a Széchenyi Könyvtárral, akkor hozzájárulunk ahhoz, hogy a magyar kultúra a világ minden tájáról elérhető legyen. De ez üzlet is egyben, hiszen ez a szolgáltatás sok embert vonz, mi pedig megtaláljuk azokat a cégeket, akik éppen velük kívánnak hirdetés útján kapcsolatba lépni.
- Mennyire volt sikeres ez a stratégia a reklámpiaci részesedést tekintve?
- Míg 2007-ben nyolc százalék volt a keresők részesedése a hazai online reklámpiacon, addig tavaly már 17 százalék, és idén is legalább ekkora részesedést várok. Azt nem mondhatom el, hogy ezen belül mekkora a Google által kihasított szelet.
- Ha konkrét számokat nem is közölhet, arra azért kíváncsiak lennénk, mennyire viselte meg a céget a válság - például sikerült-e szinten tartani itthon a reklámbevételeket.
- Év elején mi is erősen megéreztük, hogy a nagy hirdető partnerek nem költöttek reklámra. Utána normalizálódott a helyzet, és annyit elmondhatok, hogy tavalyhoz képest idén egyértelműen növekedünk reklámbevételt tekintve.
- Az előbb említette, hogy a keresők részesedése az online reklámpiacon itthon 17 százalék, miközben Nyugat-Európában ez az arány átlagban már 50 százalék körül mozog. Meglátása szerint mikorra érheti el a magyar piac ezt az arányt?
- Nagyon csalódott lennék, ha három éven belül nem érné el a keresők részesedése az ötven százalékot. Ez úgy lesz lehetséges, hogy az online reklámtorta növekedése nagyon nagy részben a keresőmarketingbe áramlik majd.
- Mire alapozza ezt a nagyfokú optimizmust?
- Arra, hogy ma mi számítunk a leghatékonyabb hirdetési eszköznek, és ezt a hirdetők is kezdik felismerni. A hatékonyság egyrészt a kattintásalapú fizetésnek köszönhető – ennek egyébként mindig is mi voltunk az élharcosai, de ma már a tartalomszolgáltatóknál is kezd elterjedni. Ami viszont tényleg Google-unikum, az a relevencia-alapú hirdetéskiszolgálás. Ez azt jelenti, hogy az adott hirdető helye a találati oldalon nem csak attól függ, hogy mennyit fizet nekünk, hanem attól is, hogy az adott kulcsszóra keresők közül mennyien klikkelnek rá. A felhasználók így részben maguk állítják fel a szponzorált linkek közötti sorrendet, azaz a tömegek bölcsessége beépül a találati oldalakba. A két szempont, a kialkudott ár és a felhasználók "szavazata" egyébként azonos súllyal esik latba a végső sorrend kialakításánál.
- Visszatérve azon jóslatára, hogy három éven belül tripláznak a magyar online piacon, együtt jár-e ez a magyar főhadiszállás felduzzasztásával?
- Ahhoz, hogy piaci részesedésünk a háromszorosára nőjön, nem feltétlenül kell nagyságrendekkel növelni a dolgozók számát. Mi a Google-nál a skálázhatóságban hiszünk, termékeink algoritmusokra épülnek, legtöbször emberi beavatkozás nélkül, objektíven működnek. Ami pedig a fejlesztéseket illeti, meglátásom szerint a már ma is létező, nagy fejlesztőközpontoké a jövő, amelyek a világ legkülönbözőbb piacait szolgálják ki.
- Van-e esély arra, hogy Magyarországon is létrehozzon a Google egy ilyen bázist?
- A jelenlegi helyzet szerint a közeljövőben nincs. Ennek fő oka, hogy Magyarországon nincs elegendő mennyiségű szürkeállomány ahhoz, hogy egy megfelelően nagy fejlesztőközpontot lehessen létrehozni – azaz kevés olyan fejlesztő kerül ki a hazai egyetemekről, aki meg tud felelni az elvárásainknak.
- Térjünk át néhány aktuális témára. A Yahoo a nyáron jelentette be, hogy a Microsoft közelmúltban debütált keresőjét, a Binget használja majd a jövőben a Google hegemóniájának megtörése érdekében. Az első hírek szerint a terv működni látszik, a Bing egyre népszerűbb az USA-ban. Mit szól ehhez a Google?
- Lehetséges, hogy a Google-nak rövid- vagy akár hosszabb távon is piaci részesedésvesztést okozhat a Microsoft-Yahoo szövetség. Összességében viszont felpiszkál és további innovációra késztet minket, azaz hozzásegít missziónk teljesítéséhez. A felhasználók számára pedig egyértelműen jó hír a Bing erősödése, hiszen így nagyobb lesz a választék.
- Szintén közelmúltbeli hír, hogy a Google elindította zenekeresőjét. Magyarországon azonban ez a szolgáltatás – sok más fejlesztéséhez hasonlóan - nem érhető el. Mi ennek az oka, és mikorra várható ebben változás?
- Konkrét időpontot nem tudok mondani, mivel ezeket soha nem jelentjük be előre. Egyébként mindig az adott piacon mutatkozó igény alapján döntjük el, érdemes-e ott is próbálkozni a szolgáltatás bevezetésével. Az elmúlt két-három évben egyébként rohammértékben nőtt a Magyarországon is elérhető Google-fejlesztések száma. Ami a Music Search-t illeti, ennek bevezetése az Egyesült Államokon kívüli, legálisan licencelt zenék online hallgatását kínáló szolgáltatókkal folytatott tárgyalások függvénye.
- Végezetül árulja el, mi lesz a legnagyobb dobásuk Magyarországon a közeljövőben?
- Az Android mobil operációs rendszer. Egy éven belül itthon is megindul a forradalom, hihetetlen áttörésnek leszünk tanúi, amely a teljes internetet át fogja alakítani. Az ehhez szükséges adatkapcsolatot pár éven belül standard díjért érhetjük el, abban pedig szinte biztos vagyok, hogy a kapcsolódó Google-szolgáltatások ingyenesek lesznek – az üzleti modellt később találjuk ki rá. Mondok egy példát: az én androidos készülékemen fut egy olyan alkalmazás, amely a mobilkészülék beépített kamerájával képes vonalkódot leolvasni. Ez az alkalmazáson belül össze van kötve az árösszehasonlító adatbázisokkal. Tehát ha bemegyek egy boltba, akkor a készülék meg tudja nekem mondani, hogy a kiválasztott termék egy másik üzletben mennyibe kerül. Ráadásul rögtön kidobja, hol van a legközelebbi márkabolt, és a térképet is elém teszi. Nekem csak annyi dolgom lesz, hogy egy gombnyomással felhívjam a boltot, van-e még készleten az áruból. Ezzel tehát olyan információtömeg lesz a kezemben, amely végtelen, ma még nehezen felmérhető lehetőségeket nyit meg a felhasználók előtt. Akik most kételkednek ebben, azok nem látják a jövőt.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
