Kritikusak és borúlátóak a fizetési magatartás megítélésében a magyar cégek, de védekeznek a nemfizetések ellen – így lehetne összefoglalni az Atradius tanulmányának magyar vonatkozású részeit. A Fizetési Szokások Barométer elnevezésű felmérés keretében hat ország (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalatait kérdezték országuk követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról.
A tanulmány szerint a belföldi üzleti partnerek fizetési szokásainak értékelése Magyarországon a legrosszabb – a hazai vállalkozások háromnegyede ügyfeleit „rossznak” vagy „közepesnek” minősítette, így a magyar cégek voltak a leginkább kritikusak valamennyi vizsgált ország közül.
„Ez abból a tényből eredhet, hogy itt a legnagyobb a különbség a fizetési határidők és a tényleges fizetési időpont között. Átlagosan hét nap az eltérés, ami azért is szomorú, mert a fizetési határidők viszont nagyon hosszúak” – nyilatkozta Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének vezetője.
A közép-kelet európai országok közül Románia mellett Magyarország rendelkezik a leghosszabb fizetési határidőkkel: a vállalkozások leggyakrabban 15 és 30 nap közötti fizetési határidőt említettek a felmérés során. Ugyanakkor minden ország – Magyarország kivételével – igazítja a hitelezési határidőket az ügyfelük gazdasági ágazatától és származási országától függően nagyjából azonos mértékben, 40 százalék és 44 százalék közötti arányban. A magyar vállalatok csak az esetek egyharmadában (34 százalék) biztosítanak eltérő fizetési határidőket a fentiek függvényében.
Minden marad a régiben
A felmérésbe bevont közép-kelet európai vállalkozások között a késedelmes fizetés inkább szórványosan volt tapasztalható, semmint rendszeresen. A legrosszabb helyzetben mégis Magyarország van, a cégek majdnem fele késedelembe esik a tartozásai rendezésével, áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A tanulmány szerint a magyar vállalatok szkeptikusak a belföldi vállalkozások fizetési magatartásának jövőbeni javulását illetően. A „Ha a jövőre gondol, Ön szerint a fizetési szokások az Ön országában javulni vagy romlani fognak az elkövetkező hat hónapban?” kérdésre a vállalatok 23 százaléka mondta azt, hogy egyértelműen romlani fog, és 50 százalékuk, hogy nem fog változni a helyzet.
Meglepő módon ebben a kérdésben Románia vállalatai voltak a legoptimistábbak. Annak ellenére, hogy a fizetési szokások tekintetében Románia áll a legrosszabbul, a megkérdezettek 22 százaléka gondolja úgy, hogy egyértelműen javulni fog a jövőbeni fizetési szokások kultúrája – talán azért, mert ők rendelkeznek a legnagyobb mozgástérrel a javulás irányában.
Alábecsülik a hazai kockázatokat
A külföldi üzleti partnerek azonban másként látják a magyar vállalatokat: a fizetési szokásokat – német cégekéhez hasonlóan – átlagosnak tartják. Vanek Balázs szerint ez az ellentmondás azt mutatja, hogy a külföldiek alábecsülik a magyarországi kockázatokat. Tavaly Magyarországon tízezer vállalatból 165 felszámolás alá került, míg ez a szám Európában mindössze 67, Németországban pedig 90.
Vanek Balázs szerint ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben. Azonban több mint 20 százalékuk még így sem rendelkezik védelemmel. A magyar cégek a leginkább az „átvételkor fizetés” módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként – ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja, és 19 százalékuk rendelkezik hitelbiztosítási szerződéssel.
Az is biztató, hogy egy kulcsfontosságú ügyfél esetleges nemfizetése általánosságban nem okozna komoly gondot a magyar vállalkozások szerint. A cégek egyharmada úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen esemény nem okozna számukra súlyos pénzügyi problémákat. Ugyanakkor ugyanilyen arányban arculati problémákkal szembesülnének, vagyis a fő ügyfél fizetésének hirtelen leállása komoly kárt a cég hírnevében okozna.
