A 212 ezer rendszeres szociális segélyben részesülő ember közül mintegy 80 ezret sikerült visszaterelni a munkaerőpiacra az áprilisban indult "Út a munkába" program segítségével, mondta el az mfor.hu-nak Kovárik Erzsébet. A szociálpolitikai szakállamtitkár tájékoztatása szerint ugyanis ennyien fogadták el a számukra felkínált közmunkát, ők már jelenleg is munkában állnak.
Tíz százalék továbbra sem mozdítható
Hozzátette: a segélyen élőknek mintegy tíz százaléka, azaz 18-20 ezer ember továbbra sem dolgozik, mivel nem vállalták a kiközvetített munkát. Ők az elutasítást követő hónaptól semmilyen szociális segélyben sem fognak részesülni, azaz feltehetően feketemunkával vagy egyéb módon biztosítják majd megélhetésüket. A visszautasítás okát illetően a szakállamtitkár sem tudott magyarázattal szolgálni – mint mondta, ez megérne egy külön vizsgálatot.
Ami a 80 ezer új munkavállalót illeti, őket önkormányzatoknál, önkormányzati cégeknél és egyházi fenntartású szervezeteknél sikerült elhelyezni - utóbbiak külön szerződést kötöttek az önkormányzatokkal közcélú feladatok ellátására. 33 ezer ember továbbra is kapja a szociális segélyt - őket munkavégzésre alkalmatlannak minősítették -, a fennmaradó 70 ezer embernek pedig a jövőben kínálnak fel közmunkát.
Észak-Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet
A térségeket tekintve egyébként Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a legkatasztrofálisabb a helyzet, itt él ugyanis a segélyezettek 60-70 százaléka - Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például összesen 80 ezerre tehető a számuk. A szakállamtitkár kiemelte: most éppen ezekben a körzetekben volt a legmagasabb a munkát elfogadók aránya – ők valószínűleg a segély megvonásának kilátásba helyezése miatt, azaz a kényszerhelyzetnek engedve döntöttek így.
Kovárik Erzsébet tájékoztatása szerint a szociális segély összege eddig átlagosan 28 ezer forintot tett ki. A rendelkezésre állási támogatás - ezt akkor kapja a segélyezett, ha vállalna munkát, de még nem találtak neki - 28 500 forint. A munkával elérhető bevétel ennél jóval nagyobb: szakképzettséget nem igénylő munka esetén a minimálbér, azaz 71 500, szakképzettséget igénylő munkakörök betöltésekor pedig 87 500 forint.
Mint ismert, az "Út a munkához" program hivatalos célja, hogy munkához juttassák a rendszeres szociális segélyben részesülő, munkaképes lakosságot - jelentős részüknél ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy erővel (a segély megvonásának kilátásba helyezésével) próbálják őket "visszaráncigálni" a legális munka világába.
A projekt elindulását az tette lehetővé, hogy a parlament 2008. decemberben elfogadta a szociális és foglalkoztatási törvények módosításait. Ezzel a hangsúlyt a pénzbeli ellátások helyett az aktív eszközökre, a közfoglalkoztatásban és a képzésben, valamint a munkaerő-piaci programokban való részvételre helyezte át.
Egymillió munkaképes nem dolgozik
Beszédes tény, hogy – Szűcs Erikának, a program miniszteri megbízottjának közlése szerint - ma Magyarországon közel egymillió munkaképes korú ember van, akik "többé-kevésbé munkaképesek is, és mégis szociális jövedelemből élnek." Ezen belül az "Út a munkához” program összesen 210 ezer szociális segélyezett problémáját kezeli, de van még rajtuk kívül 230 ezer csökkent munkaképességű ember, 50 ezer ápolási díjas, 45 ezer gyet-es, valamint 460 ezer nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjas.
A 210 ezres célcsoportból mintegy 100 ezer ember vonható be a programba, időszakos közfoglalkoztatás és képzés révén, mondta korábban Szűcs Erika. A projekt előrelendítése érdekében a munkaügyi tárca olyan szabályozást kíván kidolgozni 2010-re, amely már nem csak az önkormányzatokat, hanem az infrastruktúra-kezelőket és a vállalkozásokat is bevonja az akcióba.
A miniszteri megbízott szerint a költségvetés idén 100 milliárd forintot költ rendszeres szociális segélyezésre, illetve az ezzel összefüggő "Út a munkához" program működtetésére, ám a kassza növekvő foglalkoztatási igények esetén felülről nyitott. Hozzátette: a pénzbeni ellátásnak krízisjellegűnek kell lennie, a lehető legrövidebb ideig kell tartania, majd bizonyos ellátás mellett már a munkába is be kell vonni az ellátottakat.
Kirívóan sokat költünk segélyekre
Ami a részleteket illeti, a képzett munkavállalói réteg foglalkoztatási rátája nem alacsonyabb, mint az uniós átlag, más társadalmi csoportok esetében viszont egyértelműen le vagyunk maradva az európai átlagtól. Szűcs Erika szerint ide tartozik az idősödő korosztály, a két gyermeket nevelő nők köre és a legtömegesebb csoport, az alacsony iskolázottságúak tábora. A legfeljebb nyolc osztályt végzett férfiak egynegyedének, a nők egyötödének van csak munkahelye. A legrosszabb azok foglalkoztatottsági rátája, akik általános iskolát sem végeztek: a férfiak esetében tíz százalék alatt van, a nők esetében pedig szinte nem is mérhető.
Összességében Magyarországon jelenleg a szociális kiadások GDP-hez viszonyított aránya 22 százalék, ami kirívóan magas az unió más országaihoz képest. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási arány húsz éve 55-58 százalékon áll, amivel Európa sereghajtói között vagyunk.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
