A távmunka nem egy önálló munkavégzési forma, csak kiegészíti a hagyományos foglalkoztatási módokat – hangsúlyozta az mfor.hu kérdésére Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnök. Ugyanakkor lehetőséget teremthet a hátrányos helyzetűek, a kismamák, valamint a mozgáskorlátozottak számára, hogy teljes értékű munkát végezhessenek. De ehhez szükséges lenne a megfelelő képzés biztosítása, mivel jelenleg nagyon magas azoknak az aránya, akik alapvető számítógépes ismeretekkel sem rendelkeznek.
Teljes infrastruktúra, képzett munkaerő
A probléma enyhítése érdekében csütörtökön Örkényben átadták az első hazai távmunkaházat, ahol 200 négyzetméteren 22 számítógépes munkahely várja a távmunkát ide telepítő vállalatokat. A beruházáshoz a helyi önkormányzat húszmillió forint értékű ingatlannal, valamint több millió forintos saját erővel járult hozzá. Emellett az Európai Unió 32, a magyar kormány pedig 8,5 millió forinttal támogatta a kezdeményezést. A távmunkaház így teljes infrastruktúrát és szakképzett munkaerőt is kínál.
A hozzájárulások révén mintegy százan szerezték meg a számítógép-kezelői szakképesítést, közülük nyolcvanan pedig távmunkai feladatokra felkészítő tanfolyamon is részt vesznek. Ennek segítségével könnyebben vállalhatnak otthoni távmunkát is. Jelenleg leginkább adatrögzítési, adatfeldolgozási, telefonos ügyfélszolgálati, telefonos értékesítési, adatfelvételi és rendszerfelügyeleti feladatokat helyeznek ki távmunkába a vállalatok.
Csökkenthetők a céges kiadások
Forgács szerint a távmunkával a cégek részéről jelentős költségcsökkentés érhető el. A bérköltségek ugyanis harminc, az ingatlanköltségek pedig mintegy ötven százalékkal alacsonyabbak lehetnek vidéken, mint a nagyvárosokban. Ehhez a munkavégzési formához pedig nem szükséges az infrastruktúra fejlesztése, tehát a hátrányos helyzetű kistérségekben lakók is esélyt kaphatnak a munkára.
Hazánkban ennek ellenére még mindig nagyon alacsony (mintegy három százalék) a távmunkában dolgozók aránya. Ez az uniós átlagnak csupán töredéke. A cégek részéről ugyanis hiányzik a bizalom, azaz szükség van arra, hogy ismerjék a munkavállalót és teljesítményét. Ennek segítségével a hagyományos, nyolc órás irodai jelenlétet igénylő munkát idővel felválthatja a távolból történő munkavégzés.
Előrelépés ugyanakkor, hogy néhány éve már a Munka Törvénykönyve is pontosan szabályozza a távmunkát, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben pedig a következő években tízmilliárd forintos uniós forrás ígérkezik a fejlesztésére. Ez önerővel kiegészítve több tízmilliárd forintot jelenthet.
Körte Ildikó
Menedzsment Fórum
