A szakember az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ellenőrző albizottságában számolt be az "Út a munkához" program eddigi tapasztalatairól. Bogár Ágnes elmondta: a programon belül a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma folyamatosan emelkedett, az aktív korú ellátására jogosultak száma az őszre megközelítette a 300 ezret a várt 200 ezerrel szemben.
A rendszeres szociális segélyben részesülő munkaképes lakosság munkához jutását segítő Út a munkához program 2009 áprilisában indult. A program egyik elvárása és követelménye, hogy azokat, akik 35 év alattiak és nem végezték el a 8 osztályt, kötelező képzésben kell részesíteni.
Bogár Ágnes kifejtette: a rendszeres szociális segélyezésre jogosultak száma jóval alacsonyabb lett, mint a tervezett, miközben a rát-ra jogosultak száma folyamatosan nőtt, a vártnál erőteljesebb növekedés elsősorban a gazdasági válsággal, és a munkanélküliség ebből eredő emelkedésével függ össze. Elmondta, hogy a közcélú foglalkoztatásban résztvevők száma igen kedvezően alakult: mintegy 100 ezer embert sikerült bevonni.
Az Út a munkához programra 2009-re eredetileg 97-98 milliárd forint kiadást számoltak, ennek egyik felét közcélú foglalkoztatásra, másik felét a pénzbeli támogatásokra tervezték. A főosztályvezető-helyettes hozzáfűzte: várhatóan a második tételre a tervezettnél 20 milliárd forinttal többet fordítanak. Így összesen 116 milliárd forint jut a program "három lábára", vagyis a rát-ra, a közcélú foglalkoztatásra, és a rendszeres szociális segélyekre.
Kiemelte: a 2010-es költségvetés önkormányzati fejezetében 110 milliárd forintot terveztek be az Út a munkához programra, amely további 7,5 milliárd forinttal egészül ki uniós forrásból. Szólt arról is, hogy eddig országosan 3110, 35 évesnél fiatalabb, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, rát-ra jogosult álláskereső vett részt a programhoz kapcsolódó képzésben. Közülük 1307-en fejezték be tanulmányaikat, és az idén további 500-700-an kerülnek be a képzésbe.
Czomba Sándor (Fidesz) szerint 2010-ben legalább 140 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az idei feltételekhez hasonlóan működhessen a program. Kifejtette: jövőre tovább nőhet a rát-osok száma, ráadásul míg az idén csak áprilisban indult a program, jövőre már januártól szükség lesz a forrásokra. Hozzáfűzte: a településeknek gondot jelent az önrész feletti finanszírozás is, ráadásul bizonyos régiókban nem tudtak pályázni az önkormányzatok kiegészítő forrásokra.
Bogár Ágnes az ellenzéki felvetésre reagálva elmondta, hogy összesen 19 milliárd forintos megtakarítással számolnak, amelyből 12 milliárd azzal érhető el, hogy jövőre egy családban csak egy rát-ra jogosult lehet, ezzel pedig az önkormányzatok foglalkoztatási kötelezettsége is csökken. Hozzáfűzte: a 2010-ben a programra rendelkezésre álló 117,5 milliárd forintból 7,5 milliárd forint az uniós forrás, amelyet arra fordítanak, hogy a régebben rát-ban részesülőket munkaerőpiaci programokba vonják be.
Filló Pál (MSZP) alapjában véve sikeresnek nevezte az Út a munkához programot. Elmondta: több mint 3000 településen készítettek közfoglalkoztatási tervet az önkormányzatok, és 100 ezer ember vett részt közcélú foglalkoztatásban, amely ebben a helyzetben, amikor nő a munkanélküliség, nagy eredmény. A kormánypárti képviselő szerint olyan ösztönözőket kell a rendszerbe építeni, amelyeknek köszönhetően többen vesznek részt a programhoz kapcsolódó képzésben, hiszen ez is elősegíti visszakerülésüket az elsődleges munkaerőpiacra.
MTI/Menedzsment Fórum
