László az idei 3-3,5 százalékra visszakorrigált növekedési előrejelzést a külső környezet állapotával magyarázta, azzal, hogy főleg Németországban még mindig a recesszió közeli állapot a jellemző. Megjegyezte, hogy az exporthoz kötődő adóztatás nálunk viszonylag szolid, de az elmaradt gazdasági növekedés csaknem száz milliárd forint kiesést jelent a büdzsének. Jelezte a pénzügyminiszter, hogy az idén is több pénz állt rendelkezésre a befektetések ösztönzésére, ugyanakkor a gazdasági tárca e forrásait nehezen tudja kihasználni, még mindig rossz a nemzetközi beruházási klíma. A következő évi költségvetés prioritása szintén a versenyképesség növelését elősegítő finanszírozás, 200 milliárddal több jut tehát fejlesztésre, 122 milliárd az EU-s "tagdíjunk", melynek megfelelően azonban ugyancsak jelentős forrásokra van módja az országnak. A pénzügyminiszter az adószabályozás kapcsán megjegyezte, a kormányzat arra törekszik, hogy a versenyképességet csökkentő intézkedések ne szülessenek.
A pénzügyminiszter megnyugtatónak is ható érvelését Demján Sándor pillanatok alatt lenullázta, a vándorgyűlés hallgatósága előtt a vállalkozók szövetségének első embere nem egyebet állított, mint azt, hogy második Mohács előtt áll az ország. Állítását azzal támasztotta alá, hogy változatlanul nem versenyképes az államapparátus hatalmas bürokráciája, létszámával többszörösen felülmúlja a térség országait. E nagy tömeg eltartása miatt magasabbak - és ugyancsak versenyképtelenek - az adók. A szomszédos Szlovákiában például a helyi iparűzési adót nem fizetik a cégek. Legalább ennyire súlyosnak ítéli meg Demján a szakképzett munkaerő fogyását, a képzés hiányosságait, s nem utolsó sorban a felsőoktatási túlképzést, melynek nem leszünk a haszonélvezői. A mai EU országok számára azért lényeges a bővítés, mert innen európaiakból álló munkaerőt tudnak toborozni, s Demján Sándor szerint onnan a mi térségünkbe áramlanak majd át a török, az albán és más nációk vendégmunkásai. Mindeközben a 18 és 30 év közötti hazai munkaerő a szakképzettek piacáról teljesen eltűnik.
A drága állam bírálatával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is előállt a vándorgyűlésen, ám ő az állam újraelosztó szerepét is - minden száz forintból 48 forintról dönt az állam - túl nagynak tartotta ahhoz képest, hogy az EU-ban milyen arányok a jellemzők. A pár napja már az irányadó kamatok csökkentéséért felszólamló kamarai vezető a vándorgyűlésen is szót emelt a túl magas 9,5 százalék miatt.
A versenyképesség ma már nem pénzügyi kérdés
Nem a fogyasztásnövelésnek, hanem a fejlesztésnek az időszakát kell, kellene élnünk - hangzott el a közgazdászok szeptember 7-én kezdődött vándorgyűlésén Sopronban. Ez a felszólítás egybecseng a kormányzat gazdaságpolitikájával, mely a jövő évi büdzsében komoly mértékű finanszírozás-növekedéssel számol. Mindeközben azonban a reálszféra változatlanul versenyképtelennek tartja az adók mértékét, az államigazgatási apparátus létszámát, a szakképzés állapotát, féknek a magas irányadó kamatot.
