Az OECD a napokban frissítette az átlagos éves munkaórára vonatkozó adatait a 2013-as számokkal. Eszerint a magyarok átlagosan 1883 órát dolgoztak tavaly, 5-tel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez pedig azt is jelenti, hogy hazai viszonylatban 1993 óta, vagyis 20 éve nem dolgoztunk ennyire keveset. Akkor 1870 órát közölt az OECD.
És bár ez első ránézésre dolgozói szemszögből igen kedvezőnek hathat, rögtön leolvad a mosoly az arcról, ha megnézzük a 35 ország rangsorában a magyar adat helyezését. Tavaly ez az 1883 óra ugyanis a 7. legmagasabb volt, miközben a magasabb adattal egy évvel korábban a 9. helyet foglaltuk el. Vagyis nemzetközi viszonylatban romlott a helyzete a magyar dolgozóknak. Egy év alatt ugyanis Észtországban és Izraelben nagyobb mértékben csökkent az átlagos óraszám, amivel ők kiestek az előttünk állók sorából.
Tavaly így a magyarnál többet már "csak" a mexikóiak, a koreaiak, a görögök, a chileiek, az oroszok és a lengyelek dolgoztak. Ezzel szemben a rangsor másik végén Hollandia áll majdnem 500-zal kevesebb munkaórával, előtte Németország és Norvégia szerepel.
Az alábbi grafikonon látható az is (kék oszlopok), hogy a visegrádi országok körében egyedül Lengyelország van velünk egy szinten. Szlovákiában és Csehországban egyaránt az OECD-átlagnak (1170 óra) megfelelő időben dolgoztak a munkavállalók.
Igáslovak?
A 2013-ra vonatkozó munkaórához párosítottuk az OECD statisztikájában szereplő minimálbéreket is, így pontosabb képet kapunk a magyar munkavállalók helyzetéről nemzetközi összehasonlításban.(Bár az átlagbérekkel még pontosabb képet kaphatnánk, erre vonatkozó 2013-as adat nem áll még rendelkezésre.)
Ami egyébként a magyar minimálbért illeti, az a szervezet adatsora szerint 8148 dollár volt vásárlóerő-paritáson számolva, ami a hatodik legalacsonyabbnak számít. Tudni kell viszont, hogy nem minden ország határoz meg a törvény erejénél fogva kötelezően adandó legkisebb bért. Az OECD 35 tagállama közül mindössze 26 esetben létezik ilyen bérkategória. A magyarnál kevesebb volt ez az összeg a szlovákoknál, a cseheknél, Chilében, az észteknél és Mexikóban. Vagyis jellemzően olyan országokban alacsonyabb a minimálbér, ahol kevesebbet is dolgoztak tavaly.
Viszont a magyar bérszint nemzetközi összehasonlításban annyira alacsony, hogy ez a munkaórákkal összepárosítva rendkívül előnytelen képet mutat. Mindössze ugyanis két olyan ország volt tavaly, ahol jóval többet, de kevesebb pénzért kellett dolgozni: Mexikóban és Chilében. Így csak a számok alapján a világ igáslovai közé lehet sorolni a magyar munkavállalókat.
A mérleg másik oldalán, például a szomszédos Szlovéniában 20 százalékkal kevesebb időt töltenek a munkahelyükön az emberek, viszont azt a magyar minimálbér 170 százalékáért teszik minimum. A szomszédos osztrákoknál az 1623 átlagos munkaóráért pedig egy minimálbéres dolgozó majdnem kétszer többet kapott tavaly, mint a magyarok.
Ebből a szempontból a hollandoknál a legjobb a helyzet, hiszen átlagosan a legkevesebb időt töltötték tavaly a munkahelyükön, 1380 órát (ez a részmunkaidős foglalkoztatás nagy arányával magyarázható), amiért nemzetközi viszonylatban a második legmagasabb minimálbér ütötte a markukat, 21 358 dollár - vásárlóerő-paritáson számolva.
Székely Sarolta
mfor.hu
