A GfK Shopping Monitor kutatásából az is kiderül, hogy a vásárlók 44 százaléka bevásárlólistával érkezik a boltba. Ez magas szintű tudatosságra vall, hiszen így kisebb az esélye annak, hogy olyan termék is a kosárba kerül, amelyre a háztartásban élőknek nincs igazán szüksége. Bevásárlólistát elsősorban a nők, az idősek és a kisebb települések lakói írnak. A felmérésben részt vevők közel fele a bolton belül ügyel az ár-érték arányra és összehasonlítja a hasonló termékek árait. Továbbá a vásárlók 47 százaléka összeveti az akciós termékek árát a normál áron elérhető termékekével.
A megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy nem hatnak rájuk az impulzustermékek. A férfiak, az idősebbek és az alsó középosztály tagjai saját bevallásuk szerint a „költségvetési fegyelem” miatt nem térnek el előzetes vásárlási terveiktől, a szerényebb megélhetésűek pedig a jövedelmi korlátokkal magyarázták, hogy csak azokat a termékeket veszik meg, amelyeket előre kigondoltak. A kisebb háztartásban élők a bevásárlólista egyszerűsége miatt nem vesztik el a vásárlás fő fókuszát. A válaszadók 24 százaléka vallja magáról, hogy vásárlási döntéseire hatással vannak a boltban elhelyezett hirdetések. Ez az állítás általában a nőkre, a középkorúakra, a nagycsaládosokra igaz.
A termékek külső megjelenése nem befolyásolja annyira eltérően az egyes demográfiai csoportokat, az átlagtól kevéssé térnek el; azonban a fogyasztói tipológiák mentén már akadnak különbségek a vásárlói szegmensek között. A magasabb jövedelmi státusszal rendelkező fogyasztók számára a vonzó csomagolás mérvadó lehet a vásárlás pillanatában. Az internetet csak minden tizedik vásárló használja arra, hogy élelmiszer vagy vegyi áru vásárlása előtt tájékozódjon: ők főleg a fiatalok, a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül kerülnek ki.
A GfK 5 évvel ezelőtti mérésével összevetve kiderül, hogy a vásárlói tudatosság csekély mértékben változott, mindössze1-2 százalékpontos eltérést mutat.
Szász Péter
mfor.hu
