A német DIW kutatóintézet készített felmérést, és ebben úgy vélekedik, hogy az átmeneti idők lejárta után is sokan akarnak majd a nyugat-európai uniós államokba menni, mert ott jóval többet kereshetnek.
Alapvetően hét év múlva a fejenkénti jövedelmi különbségek a mostani uniós és az idén uniós tagok között nem változnak. Például 2010-ben a lengyel jövedelmek a németországinak a harmadát érhetik majd el és 2020-ban sem tartanak előbb a felénél.
A DIW 3,8 millióra becsüli az elkövetkezendő 25 év alatt kivándorló kelet-európai munkaerő összlétszámát. Az első évben számításai szerint az új tagországokból a régiekbe 290 ezernél valamivel többen mennek munkát vállalni, s ebből a tömegből 180 ezren Németországba. Egy évvel a korlátozások megszűnése után érheti el a keleti kivándorlók száma a csúcsot, mintegy 370 ezer körüli létszámmal, amiből több mint 220 ezer esik majd Németországra.
A mostani EU-tagországok hét évet is elérő munkaerőpiacnyitási halasztása csak néhány ezerrel csökkentheti a hosszabb távon potenciálisan kivándorolni kívánók számát. Gyakorlatilag csak Írország nem emelt korlátokat idén május elejétől a kelet-európai munkaerő elé.
Alig tartja majd vissza a kelet-európai munkavállalókat az uniós korlátozás
Csak időszakosan védik ki a kelet-európai munkaerő nagyobb áradatát azok a mostani európai uniós országok, amelyek átmeneti korlátozásokat léptetnek életbe az idei évtől.
