Átlagos munkanélküli: alacsony végzettségű, falusi lakos

Kialakultak az "elmaradott régiók"

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Szociális statisztikai évkönyve szerint a munkanélküliségi ráta a vizsgált évben 8 százalékos volt, így majdnem egy százalékot csökkent egy év alatt. A vizsgált évben 30 ezerrel több férfi munkanélkülit tartottak számon, mint nőt.

A legtöbb regisztrált munkanélküli az észak-alföldi régióban volt: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen majdnem 82 ezer embert tartottak számon. A megyék közül azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megye emelkedett ki több mint 43 ezer munkanélkülivel. A munkanélküliségi ráta itt 17,7 százalékos volt.

Idősek és alacsony képzettségűek érintettek leginkább

A KSH adatai szerint a legtöbb munkanélküli a 26 és 35 év közötti korosztályból került ki (több mint 96 ezer), s az inaktívak 5 százalékát tették ki az 56 év felettiek is.

A regisztráltak között alig több mint 10 ezer olyan ember volt, aki főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett, míg több mint 147 ezer olyan embert tartottak számon, akinek legfeljebb csak nyolcosztályos általános iskolai végzettsége volt.

A szakmunkásképzőben vagy szakiskolában végzettek aránya 34 százalékos volt a munkanélküliek között (116 ezer ember), míg 20 százalékot tett ki a szakközépiskolában vagy gimnáziumban végzettek köre.

Veszélyben a kistelepülésen élők

A legtöbb munkanélkülit a 2000 és 5000 lakos közötti települések adták (több mint 64 ezer).

A fővárosban 2001-ben összesen 18 erez 302 munkanélkülit tartottak számon, közülük alig több mint 46 százalék volt a férfiak aránya. Ez ellentétes az országos tendenciákkal, hiszen Magyarországon a regisztráltak 55,1 százalékát tették ki a férfiak.

Munkanélküli ellátást a vizsgált évben több mint 125 ezer ember kapott, 2,8 százalékkal többen, mint a megelőző évben. A jogosultak átlagosan 349 napot töltöttek az ellátásban, a számukra kiutalt havi összeg pedig több mint 27 ezer forint volt.