Erről Magyar Bálint oktatási miniszter beszélt a BMEU címmel szerdán Budapesten kezdődött kétnapos uniós konferencia megnyitóján. A tárca vezetője szerint a csatlakozást követően erősödni fog a felsőoktatásban a külföldi intézményekkel folytatott verseny és az országon belüli vetélkedés az egyetemek, főiskolák között. A kétciklusú képzés megvalósítását célzó bolognai folyamat kapcsán úgy vélekedett, a felsőoktatási törvény módosításakor eldől, valódi változás valósul-e meg Magyarországon. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: olyan finanszírozási modellre van szükség, amely a tudományegyetemeket sem kényszeríti arra, hogy a tömegoktatást olyan szinten szélesítsék, ahol egyébként nem kellene.
Magyar Bálint elmondta: meglepte a Magyar Rektori Konferencia előző napi nyilatkozata, mely szerint a testület Bologna-bizottsága az emelt szintű érettségi bevezetését a bolognai folyamattal ellentétesnek tartja. Közölte: a kétszintű érettségi előnye, hogy világossá teszi, a középiskolai tanmenet alapján kell a felsőoktatási intézményekbe felvételezniük a diákoknak. Rámutatott: az egyetemek, főiskolák szabadsága a kétszintű érettségi életbe lépését követően is megmaradna abban, hogy megmondhatják milyen szakokra várnak el emelt szintű vizsgát, és meghúzhatják azt a ponthatárt, amely fölött felveszik a diákokat.
Magyar Bálint ugyanakkor utalt arra: az oktatási kormányzat néhány éven belül csak azt határozná meg, hogy az egyes szakmákban hány hallgató képzését finanszírozza, a diákokért az oktatási intézményeknek kell majd versenyezniük. A miniszter kifejtette, ez azt jelenti, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak üzleti-piaci alapú döntéseket kell hozniuk. A szaktárca vezetője megjegyezte: ma a hallgatói szerkezet torz, kevés az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők aránya, ezért számukat bővíteni akarják. Radikálisan - jövő évtől 150 fővel - emelik a doktori képzésbe belépők számát is.
A tárca irányítója szólt arról is, hogy a jövőben pusztán a központi költségvetési forrásból a felsőoktatási beruházások nem lesznek megvalósíthatók. Jelezte: a csatlakozás után az uniós támogatások egy részét is erre a területre áramoltatnák.
Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora arról beszélt, hogy a Műegyetem az ország egészénél jobban felkészült a csatlakozásra. Megemlítette, hogy az intézmény 220 éves története során mindig is tagja volt az európai egyetemek nagycsaládjának, majd a rendszerváltástól kezdve bekapcsolódott az unió által finanszírozott oktatási együttműködési programokba. Az egyetem német és francia nyelvű képzése kapcsán pedig az unió két meghatározó országának vezető felsőoktatási intézményével alakított ki szoros kapcsolatot.
Detrekői Ákos felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a csatlakozás után megváltozhat a BME megítélése, "vendégből konkurenssé" válik, részt kérve az elosztásra kerülő forrásokból. Az oktatás területén a Műegyetemre is érvényesek lesznek az Európai Oktatási Tér szabályai, amelynek következménye a jól képzett oktatók nagyobb mobilitása, a hallgatói kör összetételének megváltozása lehet - fejtette ki a rektor.
Az EU csatlakozás átalakíthatja a képzési rendszert
Az Európai Unióhoz való csatlakozással új helyzet áll elő a magyar felsőoktatásban: az új piac szívóerőt jelent a tanárok és a diákok részére egyaránt.
