OECD éves átlagos infláció a magas béremelkedés miatt - az alacsonyabb energiaárak ellenére is - csak fokozatosan lassul, így az árak idén 9,4 százalékkal, jövőre pedig 8 százalékkal emelkednek Magyarországon - áll a szervezet félévenkénti országjelentésében.
A kormány nemrég az eredetileg tervezett 5-7 százalékról 8,5 százalékra igazította ki az inflációs célkitűzését. A szervezet szerint a vártnál nagyobb infláció körülbelül 100 milliárd forint pótlólagos költségvetési bevételt eredményez majd. A kormány azonban ellen kell álljon a kísértésnek, hogy lazítson a fiskális politikán, ehelyett a költségvetési egyensúly biztosítását és az infláció letörését kell, hogy szem előtt tartsa. A szervezet szerint ugyanis a költségvetési deficit a GDP 4,5 százalékára emelkedhet idén, jövőre pedig az öt százalékát is elérheti.
Az OECD egyidejűleg kiállt a forint 4,5 százalékos lebegtetési sávjának szélesítése mellett, mivel ez hatékonyan segítené a monetáris politikát az infláció leküzdésében. A dinamikus belső kereslet továbbra is az erőteljes gazdasági növekedés motorja lesz - véli a szervezet-, de a magyar export iránti lassuló európai kereslet visszavetheti a növekedést és egyidejűleg csökkentheti az inflációs nyomást.
Az OECD szerint nem csökken egyhamar a magyar infláció
Az OECD éves átlagos infláció a magas béremelkedés miatt - az alacsonyabb energiaárak ellenére is - csak fokozatosan lassul, így az árak idén 9,4 százalékkal, jövőre pedig 8 százalékkal emelkednek Magyarországon - áll a szervezet félévenkénti országjelentésében.
