Örömtelinek tartják a piaci szereplők, hogy tovább tudott bővülni a reklámtorta, ugyanakkor az érintetteknek számos kihívással kellett szembenéznie az utóbbi időben. Mint az éves adatok ismertetésekor hangsúlyozták, a 2014-ben elindult szabályozási folyamatok - kiemelten a reklámadó -, tavaly már erősen éreztették a hatásukat. Míg az ősszel bevezetett az ügynökségi bónuszt szabályzó reklámtörvény módosítása váratlanul érte a reklámipari szereplőket és piaci bizonytalanságot okozott.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke kiemelte, "bár a piac kezd magára találni, de a módosított, egységes 5,3 százalékos reklámadó csaknem teljes mértékben ellenpontozza a reklámipari növekedést. Egyértelműen látszik, hogy kiszámítható, a piacot támogató szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a reklámipar, mint a gazdaság hajtómotorja, hatékonyan és megfelelő súllyal tudja betölteni szerepét.”
A már említett jogszabályi változások a digitális szegmensben tovább mélyítették a globális szereplőkkel szemben a hazai szereplők versenyhátrányát az előbbiek javára. A nemzetközi szereplők hazai aránya tovább nőtt 2015-ben: ma már a hazai digitális költések csaknem felét külföldi cégek birtokolják. A Magyar Reklámszövetség szerint összességében kijelenthető, hogy a végbement jogszabályváltozások nem segítik a magyar online szereplők fejlődését.
Simicska félreállítása a piacon is érződött
A tájékoztatón ugyan más kontextusban került elő, de míg korábban Simicska Lajos médiabirodalmához óriási összegek folytak be. A médiavállalkozóval való szakítás, illetve az új kormánybarát médiaportfolió felállítása miatt az állami pénzeket számottevően visszafogták.
2014-ben a teljes reklámtorta 20 százalékát tették ki az állami költések. Ezeknek a pénzeknek az újracsatornázása időt vett igénybe, hiszen tavaly több hónapi előkészítő munka után állt fel a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és az első nagy tenderek is csak a nyáron jelentek meg. Mindez 2015-ben megtorpanást okozott a piacon az állami költések tekintetében.
"A piaci tendenciák ellenére a Reklámtorta közel 3 százalékos növekedése azt mutatja, hogy a reklámipar stabilizálódik, annak ellenére is, hogy az állami költések elmaradása az érzékenyebb piacokat - mint például a rádió, vagy a köztér - jobban érintette. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a televízió tartja a pozícióját a reklámtortában, és az idén erős verseny várható a tévés piacon. A globális online szereplőknek kedvezőbb versenyhelyzetet teremtő jogszabályváltozások pedig összességében a teljes digitális piac első helyre ugrását eredményezték" – mondta el Hivatal Péter a Magyar Reklámszövetség elnökségének és ügyvezetőségének tagja.
Az online piac vitte el a legnagyobb szeletet
Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte a digitális reklámköltések kapcsán: “A várakozásoknak megfelelően a tavalyi évben többszörös mérföldkőhöz érkezett a hazai digitális reklámpiac: immár Magyarországon is a digitális a reklámpiac legnagyobb szelete, számszerűen most először haladja meg az 50 milliárdos szintet (14%-os növekedéssel 56 milliárd forintosra bővült), és kiegyenlítődött a belföldi és globális szereplők súlya, akik tehát fele-fele arányban osztoznak a költésekből a digitális reklámpiacon.
Az American Apparel botrányos hirdetései
A tévés reklámbevételek két hete már ismertté váltak, a 3 százalékos bővülés kapcsán Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke ismét pozitív képet festett. Véleménye szerint a teljes reklámpiaci bővülést minimálisan meghaladó növekedés biztosította, hogy a televízió megőrizte kiemelkedő részesedését a teljes tortából.
Kovács Tibor, Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a hazai nyomtatott sajtóban egy egészséges egyensúly alakult ki, hiszen az előfizetői és a reklámbevétel mellett a lapkiadok az online hirdetésekből is részesedtek. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 57,952 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő 6,27 milliárd forintnyi online bevétellel együtt 2015-ben meghaladta a 96 milliárd forintot.
Huszics György, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke a direkt marketing piac számait összegezte: "A hazai direkt marketing piac mérete 2015-ben 29,3 milliárd forint volt - lényegében nem változott a 2014-es méréshez képest (29,5 milliárd forint). Az egyes csatornák esetében azonban komoly elmozdulás látható. A címzett és címezetlen küldemények területén tapasztalt visszaesést kompenzálni tudta a mobil, call center, e-mail marketing és adatbázis terület, ami azért is jó hír, mert a trendek alapján az utóbbiaknál várható növekedés fogja meghatározni a piac további bővülését."
A közterületi reklámköltések kapcsán Hantosi Bálint, az Out of Home társelnöke azt mondta, hogy az OOH piac 2015-ben kettős évet zárt. A jó, hogy a kereskedelmi bevételek látható módon növekedtek ugyanakkor a 2014-es állami- és választási megrendelések az egész hirdetési piacon és ezen belül az OOH szegmensben is nagymértékű csökkenést mutattak 2014-es évhez képest. Összességében pozitív, hogy az eladások nem csökkentek olyan arányban (-3%), mint amilyen arányban a fentiek alapján kellett volna, hiszen a kereskedelmi bevételek növekedése az állami és választási hirdetések drasztikus csökkenését nagyrészt kompenzálni tudta.
A 2015-ös teljes rádiós reklámtorta 9,06 milliárd forint. Ennek kapcsán Turi Árpád a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületé (RAME) elnöke azt mondta, a tavalyi árbevételi adatok jól tükrözik az év közben bekövetkezett iparági változásokat.
mfor.hu
