Az európai üzleti vezetők több mint fele (57%) véli úgy, hogy nem kellene tovább bővíteni az EU-t a mostani bővítés után. Ha mégis felvételre kerülne a sor, legtöbben Oroszországot (12%) és Törökországot (11%) jelölték meg lehetséges belépőként, de ott volt még a jelöltek között Románia (6%), Svájc (6%), Bulgária (6%) és Horvátország (5%) is, derült ki az European Business Monitor (UPS EBM) felméréséből, melyet 1453 európai felsővezető részvételével készítettek.
A német és francia üzletemberek ellenzik legnagyobb többségben az EU 25 tagúnál nagyobbra történő bővítését (78% és 69%) mondván, hogy az EU-nak nem kellene tovább terjeszkednie 2004-et követően, míg a holland menedzserek vélekednek erről a legkedvezőbben, közülük csak 28% van a további bővítés ellen. A belga válaszadóknak alig fele (48%) ellenzi az EU idei bővítésén felüli terjeszkedést. Azon belga vezetők közül, akik lehetségesnek vélik a további tagfelvételt 13% Svájcot, 11% Oroszországot és Horvátországot, 10% pedig Bulgáriát látná szívesen új belépőként.
A megkérdezett vezetők 59%-a úgy gondolja, hogy a bővítés utáni legfontosabb teendő a Belső Piac egységes adórendszerének kidolgozása kell legyen. A Belső Piac kiterjesztését a 10 új belépő államra csupán 46% említette. A belga topmenedzserek 67%-a úgy véli, hogy az EU szabályozások teljes (az összes tagállamra kiterjedő) harmonizációja a legfontosabb a bővítést követően, valamint 61%-uk tette a második helyre a Belső piaci adóharmonizációt.
Ezen felül az európai üzleti vezetők 39%-ának véleménye szerint fontos lenne megvalósítani a közös kül- és védelmi/biztonsági politikát, igaz, a belgáknak csak alig negyede támogatja ezt. Ugyanilyen arányban (39%), illetve a belga vezetők 34%-a véli úgy, hogy a Közös Agrárpolitikának (CAP) sürgős reformra volna szüksége.
Az európai üzleti vezetők közel fele (46%) tartja úgy, hogy az EU törvényhozói gyakorlatán is változtatni kellene, mégpedig a vétójog, valamint az egyhangú döntési elv eltörlésével. A második legtöbbször (40%) előforduló reformjavaslat az Európai Bizottság hatalmának növelése volt. A megkérdezettek 35%-a gondolja úgy, hogy a hivatalos munkanyelvek számát csökkenteni kellene, valamint, hogy a Parlamentet és a Miniszterek Tanácsát azonos jogkörökkel kellene felruházni a törvényhozás terén, mintegy az EU reformjának egyik lehetséges módjaként. A válaszadók csupán 29%-a véli úgy, hogy a Tagállamoknak nagyobb hatalmat kellene adni.
Az országok közül az Egyesült Királyságból érkezett topmenedzserek tűnnek ki azáltal, hogy legkevésbé támogatják az Európai Bizottság hatalmának kiterjesztését (13%), míg az e tárgy mellett leginkább elkötelezettek az olaszok (61%), majd a belgák (52%) és végül a spanyolok (50%). Az angol vezetők kétharmada (63%) szeretne nagyobb hatalmat biztosítani a tagállamoknak, míg a többi európai államból érkezett vezetők csupán 29%-a támogatja ezt a felvetést. A francia, belga és holland gazdasági felsővezetők többnyire egyetértenek az európai folyamatokkal, igaz ugyan, hogy a franciáknak csak 33%-a támogatná az Európai Bizottság hatalmának kiterjesztését, azaz az angol vezetők után a franciáké a leginkább szkeptikus kör.
Az európai cégvezetők nem bővítenék tovább az EU-t
Az európai gazdasági vezetők többsége ellenzi az EU 25 tagúnál nagyobbra történő bővítését, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a Belső Piac adózásának harmonizálása kiemelten fontos, és mindannyian üdvözölnék az EU egyhangú döntési mechanizmusának eltörlését.
