A Business Europe legfrissebb felmérésben a tagállamok munkaadói szervezeteit arról is megkérdezték, 2012-ben mely területeken látják elkerülhetetlennek az átfogó reformok elindítását. Magyarországról egyébként a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) vett részt a felmérésben. A kutatásban részt vevő szervezetek 2012-ben az első három helyen a közkiadások szintjét, irányait, az adópolitikai változásokat, illetve a nyugdíj- és egészségügyi kiadások rendszerének átalakítását említették. Érdekesség, hogy 2011-ben az adózással kapcsolatos reformok iránti igény közel sem jelent meg ennyire markánsan.
A megkérdezettek arról, hogy a reformok milyen mértékben reagálnak a legfőbb kihívásokra, hazánkhoz a legkedvezőbb, "nagy mértékben" válasz született meg eredményként. Hasonlóan vélekednek például Spanyolországban, Csehországban, Franciaországban és Dániában is, az elégedetlenek közé tartozik viszont többek között Írország, Olaszország, Ciprus,
Ahol a legrosszabbak vagyunk: munkaerőpiac
A válság talán ezt a területet érintette leginkább Európa-szerte - emeli ki a jelentés. A fellendülés érdekében rugalmas foglalkoztatási és a munkaerő mobilitását elősegítő szabályokra lenne szükség nemzeti és közösségi szinten is. Sajnálatos módon a 32 elemű listában (az EU tagállamok mellett az USA, Norvégia, Svájc, Japán és Izland is helyet kapott) a ledolgozott munkaórákat leszámítva mindegyik kategóriában az utolsók között szerepel Magyarország. A foglalkoztatás szintjét vizsgálva például semmilyen előrelépés nem történt,hiszen előző évhez viszonyítva változatlanul az utolsó helyet foglaljuk el. Egy helyet ugyan előreugrottunk, de a 15-24 év közötti munkavállalók esetében ez mégis csak az utolsó előtti helyet jelenti, míg az 55-64 éves korcsoportban változatlanul a 30. helyre került Magyarország, akárcsak a teljes munkakorú népességen belül a munkaügyi részvétel aránya szempontjából. A munkanélküliséget tekintve a szintén nem túl kedvező 24. helyet sikerült elérnünk - ez előző évhez képest mindössze egy helyes javítást jelent. A vizsgált országok közül egyébként a foglalkoztatásban a litvánok tudták egy év alatt a legnagyobb előrelépést tenni: besorolásuk ugyanis 7 helyet javult, így a sereghajtók közül már majdnem a középmezőnyben vannak, a 22. helyen.
Ahol a legjobbak között szereplünk: kereskedelem és versenyképesség
Az Unió kereskedelmi politikájában a fő hangsúly a piacbarát közösségi jogszabályok megalkotásán, a feltörekvő piacokhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosításán van. Ezen a területen Magyarország kiemelkedően teljesített, hiszen több export-mutató terén is a legjobban teljesítő 5 tagország között helyezkedünk el. A 2000 óta elért exportpiaci részesedésváltozás szempontjából a harmadik legnagyobb növekedést értük el a felmérés szerint, ami az öthelyes, egy év alatt történt javulásnak köszönhető. Ennyit egyébként a vizsgált országok közül egy sem tudott javítani a pozícióján. Szintén élen állunk a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása terén, valamint a high-tech export teljes exporthoz mért arányában is. A szektor egységnyi munkerőköltségének szempontjából viszont az utolsók között szerepel Magyarország: a 32 szereplős lista 27. helyét foglalja el.
Produktivitás és befektetések
Európa gazdasága a fő versenytársai (USA, Japán, Kína) mögött több tekintetben is lemaradóban van. Különösen aggasztó a K+F költések szintjének uniós szintű alakulása. Magyarország a vizsgált 32 ország között az átlag alatt teljesítők táborát gyarapítja. A GDP-hez viszonyított K+F költést tekintve ugyanis a 18. helyet, a magánbefektetések szempontjából pedig a 15. helyet foglalja el az EU-ban, ami 3 hellyel rosszabb, mint előző évben volt. Ennél nagyobb visszaesést csak Görögország tudott produkálni. A produktivitás esetében a 22. helyen áll Magyarország.
Közkiadások, államadósság és költségvetési pálya
Az Európai Unió az elmúlt másfél évben számos olyan szabályt alkotott, amely éppen a fenntartható költségvetési egyensúly szigorúbb kikényszerítésére irányult. Magyarország az államadósság GDP-hez viszonyított mértékét tekintve a 20. helyet foglalja el az összesített listában, ugyanakkor a költségvetési hiány tekintetében csak Norvégia előzi meg hazánkat, hiszen egy év alatt a legnagyobb javulást értük el ezen a területen: 9 helyet javítottunk előző évhez képest. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni azt, hogy a hétfő reggel megjelent KSH adatok szerint is a kedvező változás mindössze az egyszeri tételeknek, különösen a magánnyugdíjpénztári vagyonnak volt köszönhető tavaly. A legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcsot illetően szintén a legnagyobb javulást érte el Magyarország, hiszen 2010-hez képest 6 helyet javítva a 4. helyre kerültünk - csak Csehországban, Bulgáriában és Litvániában alacsonyabb a magánszemélyeket terhelő adókulcs. A hazánk által elért változás a 16 százalékos egykulcsos adó bevezetésének köszönhető.
Pénzügyi szektor stabilitása
A válság hatására számos új szabályozó eszközt vezettek be a pénzügyi szektorban. Uniós és hazai szinten is fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a szigorúbb szabályozási környezet ne vesse vissza a pénzügyi intézmények hitelkihelyezési hajlandóságát annyira, ami már veszélyezteti a növekedési kilátásokat. A pénzügyi szektort érintő mutatókban Magyarország szintén a hátsó régióban található, így a GDP-százalékában mért nettó külföldi eszközök arány és szintén a GDP százalékában mért banki források aránya szempontjából is a lista végén kapott helyet hazánk. A nettó eszközöket illetően 2 helyet javítottunk - ezzel a legnagyobb változást produkálva -, a banki forrásokkal kapcsolatban pedig egy helyet rontottunk is. Így ezen a két területen még bőven van hova fejlődni.
Fontos feladatok, fejlődési pontok
Összesítve a jelentés szerint a nemzeti reformprogramok megfelelnek a tavaly elfogadott stabilitási-versenyképességi paktum, az Euró Plusz Paktum alapelveinek, csak Olaszország, Magyarország és Szlovénia nem építette be a javasolt pontokat megfelelően a nemzeti reformprogramjaiba. Ezt támasztja alá a jelentés az a része is, mely az egyes területeken elért reformokat minősíti. Eszerint a munkaerőpiaci intézkedések terén csak közepesen felelt meg hazánk, hiszen egyes részeken elégtelennek, más területeken megfelelőnek bizonyultak a reformok, így például a munkaerőpiaci mobilitás terén is kielégítőnek bizonyulnak a 2011-es reformok. Ezzel szemben például ami a banki hitelezési feltételeket illeti, a tavaly végrehajtott intézkedéseket elégtelennek minősítette a jelentés.
A Business Europe megállapítása szerint az euró megerősítése létfontosságú a gazdasági növekedés beindítása és a határokon átívelő befektetések szempontjából egyaránt. A közös valuta megerősítése azonban önmagában nem elégséges. A nemzeti szintű strukturális gazdasági reformok és a fiskális egyensúly megteremtése minden tagország számára komoly kihívást jelent 2012-ben, ezen intézkedések nélkül pedig elképzelhetetlen a gyors gazdasági fellendülés Európában. Az elmúlt évben a közkiadások terén, illetve a pénzügyi stabilitás megteremtésében történtek jelentős előrelépések, ugyanakkor a befektetések és a produktivitás szintjének növelésére csak kevés sikeres példát láthatunk az Unió tagországaiban.
mfor.hu
