Az elmúlt napok egyik kiemelt témája volt az a sajtóértesülés, mely szerint májustól az önkormányzatoknak vissza kell fogniuk a közfoglalkoztatási programokat, mégpedig forrás, pénz hiányában. Igaz ugyan, hogy a Belügyminisztérium a sajtóértesülésre reagálva is cáfolta az esetet, sőt a minap szintén cáfolattal élt a témával kapcsolatos állításokra, az mfor.hu egy újabb olyan szemszögből vizsgálja meg a kérdést, mely alátámaszthatja a BM véleményét.
Bár azt is hozzá kell tennünk, hogy mi a publikus adatokból dolgoztunk és vontunk le konzekvenciákat, a háttérben zajló esetleges folyamatokról nincs tudomásunk.
Az már a költségvetésből is ismerhető tényadat, miszerint idén 183,8 milliárd forintot szántak a közfoglalkoztatásra ellentétben a tavalyi 179,9 milliárddal. (Mindkét összeg tartalmazza már a téli közfoglalkoztatás adott évre eső forrásigényét is.)
A Nemzetgazdasági Minisztérium havi költségvetési tájékoztatói segítségével pedig nagyon könnyen kideríthető, miért is kezelhető komoly fenntartásokkal az "elfogyott a pénz" kijelentés. A részletes adatokból kiderül ugyanis, hogy az első negyedév végéig összesen 52,8 milliárd forintot emésztett fel a közfoglalkoztatási program, ami a teljes keret 28,7 százalékát jelenti. Vagyis még az időarányos szintet is mindössze egy szerény 3,7 százalékponttal haladja meg a valóság. Mellesleg ez az összeg (vagy a teljesítés mértéke) nem tekinthető annyira kirívónak a korábbi két év azonos időszaki állapotához képest - akkor főleg nem, ha nem felejtük el: idén több forrás jut a közmunkára. 2012 első három hónapjában az akkori keret 22, 2013-ban pedig annak 24,9 százalékát költötték el a programra. Ha már említettük a 2012-2013-as éveket, egy rövid mondat elejéig érdemes azt is megjegyezni, hogy ezekben az években egyszer sem költöttek el többet a közfoglalkoztatásra, mint az a költségvetési előirányzat volt.
Végeztünk egy meglehetősen gyors becslést is, melynek célja az idei költségvetési éves kiadás prognosztizálása volt. Ennek során a 2014. évi tényadatokhoz hozzáadtuk az elmúlt két év havi (április-decemberi) kiadásainak átlagát. Így az eddig elköltött 52,8 milliárd forinthoz a havi átlagok alapján még 117,8 milliárd forint jönne, amivel 170,6 milliárd forintos egész éves kiadást kaptunk. Tehát számításaink alapján még közel 13 milliárd forint mozgástér maradhat is. És mivel az idei évben a tavalyinál is kicsivel több embert szeretne a kormány bevonni a közfoglalkoztatási programokba, szükség is van a nagyobb keretre, az esetleges mozgástér természetes.
Az igaz ugyan, hogy az áprilisi - választási - hónapról a legelső adatokra is közel két hetet még várni kell, ahhoz, hogy ténylegesen forrásbeli problémák merüljenek fel, irreálisan és a korábbiakhoz képest is kiugróan nagy számban kellett volna munkanélkülieket (például minimum még 100 ezer új közmunkást) bevonni a programba egyetlen hónap alatt. Erre pedig azért igen kicsi esély mutatkozik.
Székely Sarolta
mfor.hu
