Bencsik János kifejtette: az Európai Parlament éppen szerdán fogadta el az energiahatékonysági cselekvési terv átdolgozására tett javaslatot, amely már erre a költségvetési időszakra indítványozza a pénzügyi átcsoportosításokat, elsősorban energiahatékonysági feladatokra.
Ez a terület az államtitkár szerint azért is kiemelkedő jelentőségű, mert lehet a leghatékonyabban a kis- és középvállalkozások számára munkalehetőséget biztosítani, egy épületfelújítás például négyszer annyi munkaerőt igényel, mint egy új építése.
Az államtitkár elmondta: az egyetemi kampusz közel 80 millió forintból megvalósított nyílászárócseréje, homlokzati hőszigetelése és kazánrekonstrukciója évente 5,3 millió forint energiamegtakarítást eredményez. Ha a következő másfél, két évtizedben az oktatási és egészségügyi intézményeket meg tudjuk újítani, már azzal százmilliárdos megtakarítást lehet elérni állami és önkormányzati forrásokból.
Kitért arra is, hogy a várhatóan január közepén induló Új Széchenyi Terv programjainak egyik súlypontja az energiamegtakarítást jelentő beruházások támogatása. Ezzel a keszthelyi egyetemi projekthez hasonló fejlesztések sora indulhat el.
Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora kijelentette: nemzetgazdasági szempontból is fontos volt az intézmény energiahatékonysági programjának megvalósítása, amelyet a Környezet és Energia Operatív Programból az Európai Unió Kohéziós Alapjának és magyar állami támogatásnak köszönhetően tudtak végrehajtani. Az egyetem intézményfejlesztési tervének keretében Keszthelyen, Nagykanizsán és Veszprémben is szükség van hasonló beruházásokra.
Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke mindehhez hozzáfűzte: lobbiznak azért, hogy minél magasabb legyen a hasonló energetikai beruházások támogatási aránya. Állami szinten is bevételt jelent ugyanis egy ilyen beruházás például az építkezés áfabevétele révén, az energiamegtakarítás pedig a kiadásokat csökkenti.
Dublecz Károly dékán a beruházás részleteit említve közölte: a keszthelyi egyetemi kampusz D épületében végrehajtott beruházáshoz 43 százalékos támogatást nyert az intézmény, de az önrészt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség biztosította, így gyakorlatilag száz százalékos támogatással valósították meg a rekonstrukciót. Ezzel nemcsak energiamegtakarítást értek el, hanem a károsanyag-kibocsátást is csökkentették, évente 85 tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe a keszthelyi intézmény révén.
MTI
