A román vállalatok fizetési szokásait értékelték a leggyengébbre a külföldi üzleti partnereik – ez áll az Atradius Fizetési Szokások Barométer elnevezésű tanulmányában, amelynek keretében hat ország (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalatait kérdezték belföldi és külföldi üzleti partnereik követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról. A megkérdezettek 46 százaléka gyengére vagy közepesre minősítette a román fizetési morált. A legjobb értékelést Ausztria kapta, Magyarország csak a negyedik lett a hat ország közül.
Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője szerint Magyarország gyengébb minősítésének több oka van. A gazdasági visszaesés ugyanúgy közrejátszik ebben az eredményben, mint a csődtörvény elégtelensége, amely lehetőséget ad arra, hogy az adós kibújjon a fizetés alól, áll a társaság közleményében.
„Hiányzik a fizetési fegyelem állami kikényszerítése. A magyar gyakorlat az, hogy a vállalatnak ugyan van pénze, de nem fizeti ki a szállítót, mert úgy jobban jár. Ezt kellene visszaszorítani, és ennek az eszköze lenne a csődeljárás megerősítése a felszámolások terhére” - tette hozzá.
Az előrefizetés nem jelent magas szintű kintlévőség-kezelést
A felmérés szerint más vizsgált országokkal összehasonlítva a magyar vállalatok szélesebb körben használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben (79 százalék).
A szakember szerint ez a magas arányszám azt mutatja, hogy a 2006 őszén kezdődő gazdasági visszaesés következtében a magyar vállalatok hamarabb szembesültek a vevő esetleges nemfizetésével, így fel kellett rá készülniük.
Vanek Balázs szerint ugyanakkor ez a magas mutató még nem jelent magas szintű kintlévőség-kezelést. A magyar cégek leginkább az „átvételkor fizetés” módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként – ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja.
„Az előrefizetés rendszere azt jelenti, hogy a vállalatok tulajdonképpen nem hitelezik a vevőjüket, nem adnak hitelbe árut, ez viszont fékezi a kereskedelmet. A készpénzes fizetés ráadásul nem hivatalos pénzforgalmat is generálhat, ami a feketegazdaságot erősíti” – tette hozzá Vanek Balázs.
