2003. január elsejétől az ügyfeleket közvetlen és közvetett módon képviselhetik a vámügynökök a vámhatóság előtt. A közvetlen képviselő a megbízója nevében és javára járhat el, de nem rendelkezhet a vámáru fölött, míg a nagyobb kockázatot vállaló közvetett képviselő saját nevében, megbízás alapján tevékenykedik, és akár vámfizetésre is kötelezhető. A vámtörvény módosítása érinti a vámszabadterületekkel és raktárakkal kapcsolatos szabályokat is. Mivel a vámszabadterületeken működő vállalkozások adják a magyar külkereskedelmi forgalom 45 százalékát, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a rájuk vonatkozó uniós jogszabályokat csak - a hírek szerint 2004. május elsejei - csatlakozáskor vegye át Magyarország. Ezáltal elég idejük lesz az érintett gazdálkodóknak arra, hogy felkészüljenek az újdonságokra. A módosítások értelmében a vámszabadterületek és raktárak be- és kijáratai a vámhatóság ellenőrzése alatt állnak, és az ott tevékenykedő társaságok kötelesek a VPOP által jóváhagyott nyilvántartásokat vezetni.
S hogy mit hoz a jövő, a hőn áhított uniós csatlakozás? Azt egyelőre nehéz megmondani. Az köztudott, hogy az EU-n belül 20-30 százalékkal csökkentek napjainkra a vámmal kapcsolatos tevékenységek, és valószínűsíthető, hogy a csatlakozásra váró országokban ez a csökkenés sokkal nagyobb arányú lesz. A tapasztalatok legalábbis ezt mutatják Az EU megalakulásával, illetve az egységes piac létrejöttével a vámügynökök a tevékenységüknek közel 90 százalékát veszítették el. Mára viszont az a helyzet alakult ki, hogy az EU tagállamaiban rendkívül nehéz jó szakembert találni, aki a vámügynöki teendőket megfelelő képzettséggel és hozzáértéssel lenne képes elvégezni. Mindenesetre nem árt, ha a magyar vámügynökségek és vámügyintézők a legrosszabb helyzetre is felkészülnek...
Diplomata vámosok
A regionális átszervezés és a borzárjegy bevezetésének tapasztalatai azt mutatják: általában valamilyen botránnyal indul az új esztendő a vám- és pénzügyőségnél. Így volt ez 2002-ben s feltehetően nem lesz másként 2003-ban sem.
