Kérdéses még a növekedési előrejelzés
A 2012-es növekedési előrejelzéssel kapcsolatban is születtek döntések a tegnapi napon - kezdte a sajtótájékoztatót Giró-Szász András, kormányszóvivő. "Ezzel kapcsolatban az európai prognózisokat folyamatosan figyeli a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány először ugyanis kifejezetten meg kívánja várni, hogy a német kormány változtatja-e az előrejelzését, és csak ennek függvényében születhet döntés a hazai növekedési elvárásokkal kapcsolatban". Mivel a német kormány már megvágta az előrejelzését, a kormányszóvivő újságírói kérdésre később pontosította a korábbi kijelentését: "A napokban a francia kormány 1 százalékkal módosította az előrejelzését, amire a német kormány nem hivatalosan úgy reagált, hogy esetükben is elképzelhető a módosítás. Így tegnap este a kormány felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy mindezek figyelembe vételével egy reálgazdasági növekedési tervet készítsen, és a kormány ennek tudatában dönt majd a módosításáról". Jelen pillanatban a kormány által kalkulált növekedési szám 1,5 százalék.
5 milliárd a vasutasoknak
"Az előző kormány által itthagyott tartozásokat, a kormánynak most kell kiegyenlíteni" - folytatta a kormányszóvivő. "Ezzel kapcsolatban is döntés született. Mivel a kormány nemzetstratégiailag kiemelt fontosságúnak gondolja a vasúti ágazatat, és a dolgozókat, a VDSZSZ-szel egyeztetve a MÁV dolgozói részére 5 milliárd forintot "szavazott meg". 2011-ben ez 1 milliárd forintot jelent, a következő két évben pedig 4 milliárd forintot.
Giró-Szász arról viszont nem árult el részleteket, hogy ez milyen jogcímen, milyen ütemben kerül kifizetésre, és egy főre mennyi jut majd. Azonban az elképzelhető, hogy a korábban kért fejenkénti 250 ezer forintos kifizetést akceptálta most a kormány, amit a dolgozók a MÁV-Cargo eladása után követeltek.
Két évig plázastop lesz
Emellett döntött a kormány a plázastopról kérdéséről is, hiszen a céljuk az, hogy a kereskedelem szerkezete kedvező módon alakjuljon át. A nemzetközi vállalkozások 69 százalékát uralják a kereskedelemi forgalomnak, míg a kereskedelmi szektorban 99 százalékban jelenlevő mikro- és kisvállalkozások csak a forgalom 31 százalékát adják. Éppen ezért 2012 január elsejétől 2014 év végéig 300 négyzetméter felett általános építési tilalom lép életbe, ez alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, többek között vidékfejlesztési és környezetvédelmi szempontok alapján. Az ezt definiáló kormányrendeletet a jövő év elejére kell összeállítania a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.
Újságirói kérdésre Giró-Szász elárulta, hogy az evával kapcsolatban még nem született döntés, a felsőoktatási törvény pedig a pontosítások után pedig jövő héten kerülhet benyújtásra. Mindezek mellett elfogadásra került az új szakképzési törvény is, ami a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát segíti összhangba hozni.
Átalakuló szakképzés
A részleteket Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár részletezte: az általános szakiskola tekintetében általánosan 3 éves szakiskolai képzés lesz, bár ezt az egyes szakmák elsajátítása befolyásolhatja majd, így a törvény lehetőséget teremt a hosszabb képzési időre is. A három évből az elsőben általános ismereteket tanulnak majd a diákok, míg a 10.-11. évfolyamon már kifejezetten szakismereteket tanulhatnak a diákok.
"Fontos tényező a szakképzési jegyzék, ami az átjárhatóságot biztosítaná, de a jelenlegi 400 körüli képzésszám ezt teljesen kizárja, így a jövőben 100 körülire szeretnénk ezt redukálni. Célunk az is, hogy azok a kis- és középvállalkozások, akik adminisztrációs okok miatt nem kívánnak tanulót foglalkoztatni, jövőre könnyebb helyzetben lehegyenek, hiszen kitakarítjuk a felesleges adminisztrációkat, és finanszírozási előnyöket is nyújtanánk" - részletezte az államtitkár.
Tanulószerződést a cégek a jövőben a 10. évfolyamtól köthetnek a diákokkal, de a 9. évfolyamon tanuló előszerződés is köthető lesz, ami egy igény kijelentésének felel majd meg, bár ehhez még megfelelő korlátokat kell beépíteni a tanuló korából kifolyólag. "Ugyanakkor erősíteni kívánnánk a duális rendszert, és át kívánjuk alakítani a szakmai vizsgáztatás rendszerét is, ahol a kérdező tanárok intézményét szeretnénk kiiktatni, helyettük a szakmában kompetens személyeket szeretnénk beépíteni" - mondta Czomba. A mostani rendszerben ugyanis egy vizsga 4-5 napig tart, a kormány álláspontja szerint azonban ez maximum 2 napig tarthat majd a jövőben.
"Megyei szintre szeretnénk a regionális szintről a fejlesztési képzési biztosságok hatáskörét, hiszen fontos, hogy meghatározzák a hiányszakmákat és a túlképzettséget. Hiszen, ha valaki túlképzettség esetén az adott képzésből ismét szakot indít, annak nincs most semmilyen szankciója. A jövőben ezért szeretnénk változtatni az igazgatóságok hatáskörén, és nem kívánjuk megengedni, hogy ha túlképzettség van, akkor induljon képzés. Ha mégis megtörténik, megvonható lesz a finanszírozás" - fejtette ki Czomba Sándor.
Székely Sarolta
mfor.hu
