A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint előző évhez képest 194 ezerrel többen dolgoztak hazánkban a 15-74 éves korcsoportban, a foglalkoztatottak száma ugyanis 4,125 millió volt. Ez a májusi állapothoz képest 20 ezerrel több embert jelent. A havi szintű növekedés hátterében két tényező állhat. Egyrészt a közfoglalkoztatás újra lendületet vett.
A téli közmunka végetérésével bár - ahogy arra már korábban is felhívtuk a figyelmet - sokan jelentek meg újra a munkaerőpiac kínálati piacán, viszont mindez csak átmeneti növekedést jelentett, hiszen már májusban meghirdették a "hagyományos" közmunka-programokat, melyek ismét munkalehetőséget biztosítottak az állástalanoknak. Ez most a júniusi statisztikában meg is mutatkozott.
Másrészt pedig az év hatodik hónapjában a korábbi évek alapján rendre megfigyelhető egy megugrás a statisztikában. Tavaly 21, 2012-ben 28, 2011-ben pedig 23 ezer fővel növekedett májusról júniusra a foglalkoztatottak száma. Ezzel most a foglalkoztatási ráta egyébként 54,2 százalékra emelkedett, ami - akárcsak a létszám -, újabb történelmi csúcsot jelent.
Mivel júniussal véget ért a második negyedév, a KSH részletesebb adatokat is közölt a dolgozók összetételére vonatkozóan. Ebből kiderül, hogy a foglalkoztatás növekedésben 17 százalékot képvisel azok aránya, akik a közfoglalkoztatás keretén belül tudtak elhelyezkedni, számuk a második negyedévben 160 ezer volt az egy évvel korábbi 137 ezer után. Ezzel szemben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma mindössze 4,4 százalékkal növekedett egy év alatt.
Ha a nemzetgazdasági ágak szerint vizsgáljuk a helyzetet, akkor az építőipar idei felfutása ebben a statisztikában is megmutatja hatását, hiszen 11,7 százalékkal voltak többen azok, akik ebben az ágazatban dolgoztak. Bár azt hozzá kell tenni, hogy "mindössze" 901 ezren voltak a második negyedévben, tehát kisebb volument jelentenek ezek a dolgozók, aminek révén szignifikánsabb százalékos növekedést lehet produkálni. A feldolgozóiparban 9,6, a szolgáltatások területén pedig 3 százalékos volt a foglalkoztatottak számának bővülése.
Több lett a munkanélküli is
Az, hogy júniusban megugrik a foglalkoztatottak száma, lényegében természetes folyamat is lehet, az viszont már a korábbi évek tanúságaival ellentétes, hogy ezzel párhuzamosan a munkanélküliek is többen lettek. A KSH közlése szerint ugyanis a június végével záródó 3 hónapos időszak átlagában 358,9 ezer munkanélküli volt, ami az egy évvel korábbi állapotnál 90 ezerrel kevesebb, az egy hónappal korábbi szintet pedig 2000 fővel haladja meg.
A havi szintű növekedés azzal magyarázható, hogy megugrott a gazdaságilag aktívak száma is. A munkaerőpiacon újonnan aktívként megjelenők egy része pedig "természetesen" nem tud azonnal elhelyezkedni, így a munkanélküliek táborát gyarapítják. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta 8 százalékon stagnált júniusban.
A részletes adatokat nézve kiderül, hogy idén májusban 9 százalékkal voltak többen azok, akik azért kerültek a munkanélküliek közé, mert megszűnt a közfoglalkoztatásuk (ez megerősíti a másodlagos munkaerőpiac húzóerejét), ugyanakkor 27,7 százalékkal nőtt azok száma is, akik felmondás miatt lettek állástalanok.
Ezzel a két adattal egyébként ki is merítettük azokat a tényezőket, ahol növekedés mutatkozott előző évhez képest. Régiók szerint, iskolai végzettség szerint, a munkahely megszűnése oka alapján ugyanis egyaránt mindenhol javult a helyzet az előző évihez képest, vagyis kevesebben voltak idén júniusban. Régiók szerint egyébként a legtöbb munkanélküli még továbbra is a közép-magyarországi régióhoz kötődik, amit Észak- majd Dél-Alföld követ.
Székely Sarolta
mfor.hu
