Tavaly több dunántúli régióban csúcsra járt a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő állástalanok száma, írja a Napi Gazdaság.
A dél- és a közép-dunántúli munkaügyi központ adatai szerint csak minden tizenötödik, legalább egy nyelvet elfogadható szinten beszélő, humán szakot végzett diplomásnak van esélye arra, hogy a diploma megszerzése után munkához jusson. A műszaki végzettségűeket tekintve jobb az arány - 50 százalékuk viszonylag még mindig könnyen jut álláshoz -, ám képzettségének megfelelő munkát rendszerint csak az talál, aki legalább közepes eredménnyel végezte el az ötéves kurzust. Bár pontos, az összes felsőfokú végzettségűre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a munkaügyi központok statisztikái szerint tíz diplomás pályakezdő közül jelenleg nyolc nem tud a szakmájában elhelyezkedni. A dél-dunántúli régióban és az ország keleti felében pedig még rosszabb az arány. Tovább növeli a gondokat, hogy a dunántúli egyetemekre beiratkozó hallgatók csaknem harmada már az első évben lemorzsolódik, harmadának pedig csak a hároméves alapképzés elvégzésére van esélye - nemritkán jóval több év alatt.
Az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézményébe, a Pécsi Tudományegyetemre tavaly ugyan közel ezerrel több diák iratkozott be, mint egy évvel korábban, ám 71 százalékuk államilag támogatott képzésben vesz részt (a mesterkurzusokra félezerrel többen jelentkeztek). A gazdasági helyzet romlása és az elhelyezkedési problémák miatt várhatóan az idén is ez a tendencia folytatódik, ami tovább növeli az intézmény finanszírozási gondjait. A veszprémi Pannon Egyetemen azt emelték ki, hogy már tavaly jelentősen nőtt az érdeklődés a felsőfokú szakképzések iránt. Jelenleg több mint 700 ilyen hallgatójuk van, s az idén további, legalább 10-15 százalékos növekedéssel számolnak. Hasonló tendenciákról számoltak be Kaposváron, Szombathelyen és Győrben is - szinte az összes dunántúli felsőoktatási intézményben úgy vélik, a következő években felértékelődik az egyetemi keretek között működő felsőfokú szakképzés.
Ez nemcsak a diákok, a munkaadók, hanem az egyre súlyosabb pénzügyi és kapacitáskihasználtsági gondokkal küzdő iskolák számára is fontos. A legtöbb helyen már az idén kezdődő tanévben újabb, elsősorban műszaki végzettséget igénylő munkahelyek betöltéséhez szükséges kurzusok indulnak. A győri Széchenyi Egyetem programjában különösen nagy hangsúlyt helyeznek arra a képzési formára, amely gyakorlati oktatással is párosul, évek óta együttműködnek olyan cégekkel mint például az Audi. Az ilyen típusú vállalati kapcsolatokat országszerte egyre több felsőoktatási intézmény keresi és egyre több kamara is támogatja. Vas és Zala megyében például folyamatosan gyűjtik, hogy hol, milyen szakemberből van hiány, képzésük hol és hogyan oldható meg. A Flextronics, de más, az elektronikai iparban működő vállalkozások is igényt tartanának elektroműszerészekre, a legutóbb már munkanélkülieknek szerveztek gyorstalpaló tanfolyamot.
Egy a közelmúltban, a nyugat-dunántúli kereskedelmi és iparkamarák által készítetett jelentés azt is felvetette, hogy az egyetemekről kellene szakmunkás- és technikus-utánpótlást toborozni, szakemberek szerint vonzó képzést, ösztöndíjat és munkahelyet ígérve több ezer fiatalt lehetne meggyőzni arról, hogy ezzel biztosabb jövőt válasszon.
(Napi Gazdaság)
