Egyre több iroda áll üresen Budapesten

Vállalatok Ingatlan

2010. január 26. 15:11

Míg 2007 közepén az akkori budapesti A-kategóriás irodaterület 12 százaléka állt üresen, addig a kihasználatlansági ráta a múlt év végén elérte a 22 százalékot - közölte a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fóruma.

A kihasználatlanságot befolyásolta az, hogy a válság miatt csökkent a bérlők aktivitása, ugyan akkor rekord mennyiségű - 300 ezer négyzetméter - új iroda készült el 2009-ben.

Tavaly év végén a fővárosban 2,4 millió négyzetméter A-kategóriás iroda volt, ebből 294 ezer négyzetméter 2009-ben készült el. Ebből a negyedik negyedévre 68 ezer négyzetméter jutott. Ekkor került átadásra a józsefvárosi Corvin sétányon a második irodaház 24 ezer négyzetméterrel.

Az elemzés megjegyzi, hogy a legtöbb új szerződés nem az új irodákba történő költözéssel járt, hanem a bérlők a korábbi szerződéseiket hosszabbították meg. Ezért emelkedett drasztikusan a kihasználatlansági ráta, amely a múlt év végére elérte a 22 százalékot. A meredek emelkedés 2008 közepén kezdődött.

MTI/Menedzsment Fórum

Friss

Privátbankár.hu Top 24

A szabad ég alatt is pénzt csinálhat a flaskákból?

Látványos újítás várhat a palackok visszaváltási rendszerére.

Lengyel logisztikai központtal bővíti portfólióját az Appeninn

Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. a társaság 100 százalékos tulajdonában álló lengyel leányvállalatán keresztül megvásárolta a lengyelországi Tarnówban található Goodyear logisztikai központot – közölte az ingatlanbefektetési társaság pénteken az MTI-vel .

Büszke lehet a Graphisoft Park 2025-ös eredményei miatt

A Graphisoft Park SE pro forma adózott eredménye tavaly 20,48 millió euró volt az előző évi 7,96 milliárd euró után, az eredményt egyszeri rendkívüli tételek húzták fel – közölte a társaság pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

A horvátok cáfolják a kormány állítását, szerintük teljesen el tudnák látni kőolajjal Magyarországot

Közleményt adott ki pénteken a Janaf horvát olajvállalat az Adria-vezetéken Magyarország és Szlovákia felé történő kőolajszállításról. A horvát fél szerint ők „a partnerséget és a megbízhatóságot” tartják a vállalat legfontosabb üzleti értékeinek, és tevékenységük hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország és Szlovákia kőolajellátása továbbra is teljesen biztosított legyen.

Lerántották a leplet a Széchenyi Kártya Programról

Az államilag támogatott termékek nélkül csökkent volna a magyar vállalati hitelpiac az elmúlt években. A KAVOSZ Zrt. sajtóeseményén részletesen bemutatták az Egyensúly Intézet tanulmányát a Széchenyi Kártya Program gazdasági hatásairól. Az is kiderült, hogy mennyibe kerül a költségvetésnek a támogatott hitelek fenntartása, és hogy mit szól a Magyar Nemzeti Bank ahhoz, hogy ezen konstrukciók miatt lényegében mérséklődik a monetáris politika gazdaságra gyakorolt hatása.

Újabb országgal fonta szorosabbra az együttműködést Magyarország – ebből a 4iG is profitál

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti stratégiai párbeszéd.

Meglepő eredménnyel zárt a Mol, az éves számokban is meglátszik

Váratlanul jó negyedévvel zárt 2025-ben a cég, közzétették az éves eredményeket is.

Felfoghatatlanul sok pénzt hoznak az átverős hirdetések a közösségimédia-platformoknak

Egymilliárd csaló hirdetés jutott az európai felhasználók hírfolyamába tavaly, a szolgáltatók pedig brutálisan meggazdagodtak ebből. Az ilyen hirdetések száma a következő években még nőhet is.

Csökkent a legnagyobb hazai cégek összértéke

A 100 legnagyobb hazai tulajdonú cég listáját tíz éve állítják össze, és eddig csak egyszer fordult elő, hogy az összérték csökkent az előző évhez képest.

A reptérvásárlás után eljött a kijózanódás – végül mégis külföldi tulajdonosa lehet az Alföldi Tejnek (frissítve)

Bár Donald Trump vámháborúja bekavart, végül az elmúlt időszak legjobb évét produkálta tavaly a globális vállalatfelvásárlási (M&A) piac. Magyarország viszont kilógott a sorból, ami elsősorban a repülőtér állami tulajdonba vétele miatt igencsak torz 2024-es évvel magyarázható. Idehaza az európai uniós átlaghoz képest jellemzőbb, hogy a hatóságok külföldi felvásárlási kísérleteket blokkolnak, bár több példa is mutatja, hogy a kezdeti „befeszülés” később még változhat.