Pataky Péter, aki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) is elnöke az MTI-nek arra hívta fel a figyelmet, hogy egyeztetésen, szociális párbeszéden nem csak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris tárgyalásait kell érteni, hanem a bizottságokban folyó szakértői egyeztetést, a közszolgálat és az ágazati egyeztető fórumok működését is. Ezen a területen pedig komoly deficit van. Kifogásolta, hogy továbbra is az egyeztetést mellőzve kerülnek a munkavállalókat alapvető jogaikban érintő tervezetek a törvényhozásba, és születnek így olyan döntések, amelyek meghatározóan és nem egy esetben hátrányosan érintik az emberek gazdasági szociális viszonyait.
Kifogásolta, hogy a mai napig nem ismerhették meg a kormány jövő évi egyeztetési programját és megjegyezte: annak fényében, hogy februárban nagy léptékű szerkezeti változtatásokra tesz javaslatot a gazdasági miniszter igen komoly munka várna az OÉT-re is. "Természetesen ebben nekünk, szakszervezeteknek nem csak érdekünk, hanem kötelességünk is részt venni. Erre akkor lesz lehetőségünk, ha a kormány - reményeink szerint - Európa vezető pozícióját betöltő államhoz méltó módon, komolyan veszi a párbeszédet" - hangsúlyozta.
Az elnök továbbra is rossz és veszélyes változásnak nevezte az indoklás nélküli felmentés lehetővé tételét, a törvény és kollektív megállapodás alapján fizetett végkielégítések visszamenőleges megadóztatását, a "ház körüli munkák" kivételét a legális szférából. Fenntartásaik vannak a kormány "embereket védő" intézkedéseinek hatásait illetően is - mondta.
"Nehezen tudjuk a megszorítások elkerülésének politikáját felfedezni a járulékemelésben, és még kevésbé a közszféra béreinek további befagyasztásában, valamint az előre jelzett, több tízezres leépítésekben" - sorolta. Hozzátette: "az adórendszeri változások jövedelem átcsoportosító hatásait - a nehezen élőktől a gazdagoknak - nem tartjuk igazságosnak, de még gazdaságilag célszerűnek sem". Változtatásra ebben az évben már nem lát lehetőséget Pataky Péter, ugyanakkor jelezte: nem adják fel a reményt arra, hogy a "nem kellően megfontolt, vagy a jogállamiságnak ellentmondó szabályok megváltozzanak". Ezért küzdeni fognak a jövőben is minden rendelkezésükre álló eszközzel - tette hozzá.
A szakszervezetek elszántsága a tagság támogatásától függ - hívta fel a figyelmet. Elszánt vezetők tagság nélkül nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben tudnak eredményt elérni. Ezt a tagságnak is be kell látnia, és a folyamat Pataky szerint elindult, azt tapasztalják ugyanis, hogy egyre több kérdés és kétely merül fel, a legkülönbözőbb munkavállalói csoportokban. "Szólamokkal és ígéretekkel hosszabb távon nem elégednek meg, konkrét, a jövedelmüket, élethelyzetüket érezhetően javító eredményeket várnak a kormánytól, ha pedig ezek nem jönnek, akkor jelentősen megnő a szakszervezeti akciók támogatottsága" - mondta.
Ahhoz, hogy eredményesen lépjenek fel a munkavállalók érdekében, szükséges a szakszervezetek közös, a fő kérdésekben egységes fellépése - hangsúlyozta. "A magyar szakszervezeti mozgalom nagyobb mértékben tagolt mint kellene, de egyre többen vagyunk, akik az eddigieknél szorosabb együttműködés, a közös fellépés pártján állunk" - mondta.
Azt mondta, hogy a 2011. évben érvényes adózási és járulékszabályok negatív hatásait ismerve, nem elégedett a bérmegállapodással, és még elfogadhatónak sem tartja a tárgyalás számszerű eredményét, mégis fontosnak nevezte, hogy létrejött a megállapodás. E nélkül biztosan nem emelkedett volna ilyen mértékben sem a minimálbér, sem pedig a bérminimum - mondta. Az ajánlott, átlagosan 4-6 százalékos emelés komoly alapot ad a bértárgyalásokhoz, munkáltatói bérintézkedésekhez- fűzte hozzá. "Látnunk kell, hogy ezek a mértékek nem elegendőek ahhoz, hogy a keresetek reálértéke megmaradjon, vagy növekedjen a munkavállalók döntő többségénél. Ezért az ágazati és munkahelyi szakszervezeteknek minden erejükre és eszközükre szükség lesz, hogy ennél nagyobb mértékeket érjenek el" - mondta.
A kormány foglalkoztatást növelő hosszú- és rövidtávú célkitűzéséből a 2011-re vonatkozót Pataky Péter igen szerénynek nevezte. Úgy véli: az adócsökkentés olyan körben hagy a korábbiaknál jelentősen több jövedelmet, amelytől nem fog nőni a munkahelyek száma. Az olyan véleménye szerint látszateszközöket mint a részfoglalkozáshoz adott járulékkedvezmény pedig elhibázottnak és hatástalannak tartja.
A foglalkoztatási eszközrendszer integráltabb felhasználása, az új közfoglalkoztatási elképzelések hozhatnak eredményt, de ezeknek hatása kismértékű a megcélzott számokhoz képest, valamint igazán akkor tudnak jó hatásfokúak lenni, ha egy valóban növekvő gazdaság, megnövekedett munkaerőigényének kielégítését szolgálják - hangsúlyozta.
Úgy vélte, hogy a foglalkoztatás kulcsa a mainál lényegesen nagyobb számú, versenyképes hazai vállalkozást felmutató, növekvő gazdaság. Egy más, valóban arányos és főleg igazságos adócsökkentés, belső keresletet növelő, ezzel gazdaságot élénkítő hatása nagyobb lenne, de az elnök úgy vélte, hogy az ezt alátámasztó érveik nem találtak meghallgatásra.
MTI
