"A kormány nem törekszik államvezérelt gazdaságra, de a korábbinál nagyobb állami szerepvállalásra igen" - mondta el Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy csütörtöki üzleti fórumon. A miniszter szerint hazánk sok tekintetben megelőzte Európát, hiszen például a bankadót és a gázárak befagyasztását is Magyarországon kezdeményezték elsőként.
Gyökeresen átalakulhat a MÁV
"A MÁV és a Malév problémái ebben a formában és mértékben váratlanul érték a kormányt. A problémák drasztikus lépéseket tesznek szükségessé mindkét cégnél" - vázolta fel a nemzeti fejlesztési miniszter. A Malévvel kapcsolatban Fellegi megerősítette azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a fő problémát az okozza, hogy az orosz tulajdonos (a VEB) 5 százalékos részesedésével blokkolni tudja a stratégiai döntéseket. "Gúzsba kötve nehéz táncolni, de meg fogjuk próbálni" - mondta ezzel kapcsolatban a miniszter. A légitársaság esetében további problémát jelent, hogy a döntésekbe be kell vonni az Európai Uniót is.
Fellegi szerint a MÁV esetében a hagyományos logikával nem lehet eredményt elérni, nem lehet pénzügyileg sikeressé tenni a céget, csak akkor, ha bevonják a közösségi közlekedés stratégiájába. "A menedzsment cseréje már megtörtént a cégnél, a következő fél évben további jelentős változások várhatók. Ezek a jelenleg is zajló IMF-tárgyalások egyik fontos alkérdését alkotják, melyről egyelőre nem zárult le az egyeztetés" - mondta.
A tervezett változásokról részleteket nem kívánt elárulni a miniszter, csak annyit mondott, hogy az átfogó reform a MÁV mellett a Volán-társaságokat és a GYSEV-et is érinti majd. Az elvek alapján a kormány arra törekszik majd, hogy a közösségi közlekedést a kötött pálya irányába terelje. "Ez a kérdés mindenkinek szem előtt lesz, mindenki eldöntheti majd két év múlva, hogy jobban működik-e a MÁV, mint most" - emelte ki Fellegi.
Nem államvezérelt gazdaságra törekszik a kormány
Fellegi Tamás szerint 2008-ban a válság kitörésekor a világ és a gazdaság megváltozott, az eddigi gazdasági rendszer csődöt mondott. A gazdaság és az államháztartás problémái miatt a jelenlegi kormány nem volt abban a helyzetben, hogy tétlenkedjen.
"A kormány nem törekszik államvezérelt gazdaságra, de nagyobb állami szerepet szeretne elérni" - szögezte le a miniszter. A bankadóval kapcsolatban Fellegi elmondta, annak három fő célja van: a költségvetési egyenleg javítása, a strukturális reformok előkészítése és a pénzügyi rendszer problémáinak kiküszöbölése.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már felülvizsgált 700 állami nagyprojektet, az ezekkel kapcsolatos javaslatokat elküldte a kormánynak, mely várhatóan jövő szerdán dönt róluk. "A minisztérium javaslatai alapján több százmilliárd forint visszavonásáról és átcsoportosításáról születhet döntés" - mondta Fellegi Tamás. A miniszter azonban hozzátette: a hatékony, munkahelyteremtő projekteket nem fenyegeti veszély, azokat nem fogják leállítani. "Hagymázas álmokra, presztízsberuházásokra viszont nem költünk, mert azok nem szolgálják az ország érdekeit" - szögezte le.
Fellegi szerint az elmúlt években a közérdekekkel szemben egyéni és csoportérdekek érvényesültek, egyértelműen kijelenthető, hogy az állami vagyont elherdálták. Ez többek között az elhibázott privatizációk során történt meg. "Mi a hatékony működtetés, nem pedig a további privatizáció pártján állunk, ugyanakkor fenntartjuk további vagyonelemek értékesítésének lehetőségét, de cél a vagyon növelése" - mondta a miniszter.
Fellegi kiemelte: 2011-ben várhatóan meghirdeti a kormány a Nemzeti Vagyongazdálkodási Programot, illetve addigra elkészül az átfogó vagyonmérleg is.
Infokommunikáció: "elképesztő disznóságok történtek"
A fejlesztési miniszter előadásában kiemelte, hogy a kormányváltás után az infokommunikáció okozta az egyik legnagyobb csalódást a kormánynak, mivel a korrupció átlagon felüli a szektorban, illetve rengeteg volt a felesleges beruházás. "Elképesztő disznóságok történtek azon a területen, minden bizonnyal lesz dolga az elszámoltatási kormánybiztosnak" - mondta Fellegi.
A miniszter szerint komoly problémát okoz, hogy olyan tulajdonok vannak magánkézben, melyeket az államnak kellene kezelnie, emellett komoly a digitális szakadék az országon belül. Példaként említette az elektronikus számlázást, mely az Európai Unióban átlagosan 9 százalékot tesz ki, itthon viszont a 2 százalékot sem éri el a részaránya.
"A piac bevonásával készül egy új stratégia, melyhez konkrét cselekvési terv is társul majd, hogy mit mikor akarunk megvalósítani. Ez mindenki számára nyilvános, számonkérhető lesz" - mondta a miniszter.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
