Szavai szerint Európában jelentős hozzáállásbeli változás tapasztalható az atomenergiával kapcsolatban: a tendencia az, hogy meghosszabbítják az atomerőművek működési idejét vagy újak üzembe helyezését fontolgatják. Ennek az az oka, hogy az atomenergia felel meg leginkább a fenntarthatóság és környezetvédelem, a költséghatékonyság és az energiabiztonság kritériumainak - emelte ki a szakember.
"Németország, Belgium és Svédország korábban elkötelezte magát abban, hogy leépíti atomerőműveit, de ezen döntéseiket felülvizsgálták. Egy sor további országban - például Lengyelországban és Olaszországban -, ahol korábban nem támogatták az atomenergia használatát, most atomerőművek építését fontolgatják" - mondta.
Magyarországról szólva megjegyezte, hogy a paksi atomerőműben egy kisebb előadóterem méretű tárolóban két évre elegendő fűtőanyagot tárolnak, ami például egy szén vagy gáztüzelésű erőműnél elképzelhetetlen lenne. További fontos szempontként említette az energiahordozó árát: "míg az atomerőmű által előállított energia árának mindössze 5 százalékát teszi ki az urán ára, addig egy gázüzemű erőműnél az energiahordozó az ár 80 százalékát is jelentheti. Az így előállított energia ára ezért rendkívül kitett az energiahordozó áringadozásainak, ahogy ezt a gáznál folyamatosan érezzük is" - fogalmazott.
A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos felvetésre a főigazgató úgy válaszolt: a politika széles konszenzussal zöld jelzést adott a bővítésnek, zajlik az előkészítés.
Az OAH és partnerei által közösen szervezett tematikus konferencián adja közre az atomenergiával kapcsolatos legfontosabb ismereteket. A szervezők célja az, hogy az emberek közvetlenül szerezhessenek ismereteket az atomenergiáról, és ezzel együtt növeljék a természettudományos karrier vonzerejét a fiatalok körében. Az előadások a délelőtt folyamán zsúfolásig megtelt előadótermekben folytak, többségében gimnazisták előtt.
MTI
