Ugyanakkor a kevésbé fejlett EU-országok - mint például Portugália, Görögország - bérszínvonalának körülbelül 50-60 százalékát éri el. Ugyancsak vásárlóerő-paritáson számítva a magyar nemzetgazdaság teljesítménye - az egy lakosra jutó GDP - az uniós átlag körülbelül 50 százaléka.
Vásárlóerő-paritáson számolva az arányok kedvezőbbek, mint amikor a hivatalos árfolyamot vesszük tekintetbe. A munkavállalók kereseti helyzetének értékeléséhez jobban használható ez a számítás. A hivatalos valutaparitás inkább a foglalkoztatási költségek versenyképességét méri. Ezen a módon számítva az átlagkereset az uniós átlag körülbelül 10 százalékát éri el, az egy lakosra jutó GDP pedig a közösségi átlag 20 százalékát. Több szakértő szerint ugyanakkor hosszabb távon nem az olcsó, hanem a képzett munkaerő jelenthet előnyt.
Az említett arányok alapján megállapítható, hogy a magyar bérek színvonala elmarad a saját gazdasági fejlettségi szinthez viszonyítva is. Bár ezt a megállapítást fenntartással kell kezelni - mutat rá a minisztérium elemzése. Nincsenek ugyanis adatok arról, hogy az uniós országokban milyen volt a bérszínvonal, amikor a jelenlegi magyar gazdasági fejlettségnek megfelelő szinten álltak.
A bérszínvonalra vonatkozóan az Európai Unió nem ír elő kötelezettségeket a tagállamokra, illetve a csatlakozni kívánó országokra vonatkozóan. A közösség országaiban viszont általános vélekedés, hogy körülbelül az uniós átlag 60-70 százalékát elérő bérszínvonal szükséges a komolyabb munkaerőpiaci feszültségek elkerüléséhez. E vélekedések szerint ennél alacsonyabb bérszínvonal esetén nagy számú munkavállaló igyekszik majd ezekből az országokból a fejlettebb országok munkaerőpiacára - említi a minisztériumi tanulmány.
Az elemzés figyelmeztet arra, hogy az uniós átlag hosszabb távon érhető el. Szükséges, hogy a felzárkózást a megfelelő nemzetgazdasági teljesítmény alapozza meg, s az ne befolyásolja hátrányosan a versenyképességet, a költségvetési egyensúlyt. Rövid távon a reális cél: közelítés a kevésbé fejlett európai uniós országok bérszínvonalához.
A bérszínvonal felzárkózásának egyik eleme az árfolyampolitika - ez a forint felértékelésén keresztül szintén hozzájárulhat a közelítéshez. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországon jóval nagyobbak a kereseti egyenlőtlenségek, mint a fejlettebb országokban. A munkavállalók bruttó keresetek szerinti legfelső tizede a múlt évben 9,1-szeresét kapta annak, mint amihez a legrosszabbul kereső tized jutott. A nemzetközi dokumentumokban inkább azt a mutatót használják, amely a legfelső tizedben található legalacsonyabb és a legalsó tizedben lévő legmagasabb keresetek arányát hasonlítja össze. Ez az adat hazánkban múlt évben 4,4 volt, miközben a fejlett európai országokban általában a 2,5-3,5 közötti értékek a jellemzők. A magyar mutatókhoz hasonló különbségek csak néhány országban, mint például Portugáliában, illetve az USÁ-ban tapasztalhatók.
Felzárkózás az uniós bérekhez
A magyar keresetek európai uniós felzárkóztatásának megbízott fogja össze január 1-jétől a Gazdasági Minisztériumban. A szaktárca elemzése szerint a magyar átlagkereset vásárlóerő-paritáson számítva az uniós átlag körülbelül 30 százalékát teszi ki.
