Kedden mindenesetre nem sikerült a portfólió-befektetések beáramlást megfékezni, a felértékelődés csak a déli órákban lanyhult, ez azonban nem annyira a hivatalos pénzügypolitikával, mint inkább azzal függött össze, hogy az amerikai Standard and Poor's hitelminősítő "A"-ra rontotta az addigi "A plusz"-ról a hosszú lejáratú szuverén forintadósság osztályzatát. Estére az euró árfolyama, forintban, már csak alig haladta meg azt a küszöböt, amelynél az MNB a törvény értelmében kénytelen közbelépni. Ezt Budapesten alighanem némi kijózanodással vették tudomásul - írta a szerző.
Rámutatott: eddig könnyű volt a forint árfolyamát kamatváltoztatásokkal irányítani. Ám a keddi tapasztalatok azt mutatják, hogy lejárt a pénzügypolitikai tőrvívás ideje, és hogy - akárcsak Csehországban és Szlovákiában - most már két irányba kell lépni. A kamat hatástalanná válásában nincs semmi meglepő, tekintve a befektetések változatlanul nagyon magas reálhozamát. Az irányadó magyar kamat Közép-Európában messze az élen jár, megelőzve a magas kamatú országnak tekintett Lengyelországot is. Ezért további cselekvésre van szükség, ha hatékonyan meg akarják fékezni a forró pénz beáramlását, amelyet főleg a frankfurti és a budapesti tőkepiac hozamok közötti különbség csábít. Ha azonban az MNB, az inflációra tekintettel, a kamateszközt nem kívánja tovább erőltetni, és nem akarja magát közvetlen beavatkozásokra ragadtatni, csakis az a lehetősége marad, hogy megemeli a széles, plusz-mínusz 15-15 százalékos árfolyamsáv középértékét, vagy teljesen felszabadítja a valutát.
A szerző szerint az MNB-nek a lehető legrosszabbkor jön a piac okozta lépéskényszer. Alig egy hete még attól óvott, hogy a kormány költségvetési kiadások növekedése és a belső kereslet "hosszú távon tarthatatlan" bővülése miatt újra felgyorsulhat az infláció. Ezért a kamatcsökkentés, legalábbis makrogazdasági szempontból, éppen nem a megfelelő gyógyszer. Ezen kívül utaltak arra is, hogy a drágulás a fizetési mérleg további romlásához vezethet. Azóta a nemzeti bank közzétette a számokat is, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják.
"A korábbi Orbán-kormány és az új Medgyessy-kormány a választások előtti és utáni abszurd béremelésekkel el tudta érni, hogy rövid idő alatt kettős, egyensúlybontó hiányt hozott létre: az államháztartás hiánya a legutóbbi előrejelzések szerint a GDP 8,7 százalékát teszi majd ki, a folyómérleg hiánya pedig év végére a GDP 5,2 százaléka körül várható. Az MNB eddig abba a reménybe kapaszkodott, hogy a hiányzó államháztartási fegyelem drágító impulzusait pusztán élesebb pénzügypolitikával ellensúlyozni tudja. Emellett elhanyagolta, hogy ezzel Magyarország a kamat- és a valutaspekulánsok célpontjává válhat" - írta a Neue Zürcher Zeitung.
MTI
Forrópénz ellenes kamatcsökkentés?
A Neue Zürcher Zeitung szerzője úgy vélte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a hétfői kamatcsökkentésével, gyorsabban reagált, mint ahogyan a piac erre számított, de alighanem túlságosan óvatos a csökkentés mértéke.
