Immár második hónapja csökken az új megrendelések volumene, ami egyre keményebb landolást vetít előre az építőipari cégek számára. Két egymást követő éves összehasonlítású havi csökkenésre utoljára 2011 augusztusában és szeptemberében volt példa, amelynek aztán igen jelentős teljesítmény-visszaesés lett a következménye.
Szerencsére azért még messze nem ilyen sötét a kép, hiszen a teljes (tehát nemcsak az új, hanem a korábban megkötött és még nem teljesített) szerződésvolumen még mindig 57 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ugyanakkor a következő hónapok tovább erodálhatják ezt az állományt, hiszen az új 20014-2020-as Európai Uniós költségvetési ciklus pályázatainak a kiírása nyár végére várható, így abból hosszú hónapokig még nem lesznek építőipari szerződések.
Márpedig a KSH szerdán nyilvánosságra hozott júniusi adatai alapján (is) sem a magán, sem a közszféra nem fogja tudni (akarni) saját erőből kompenzálni az ideiglenesen visszaeső EU-forrásokat. A közösségi fejlesztéseket döntő részben többnyire eddig is EU-pénzekből finanszírozták, a leginkább épületek építésében megtestesülő lakossági beruházások viszont továbbra sem tudnak érdemben emelkedni.
A friss adatok szerint ugyanis az épületek építése júniusban is alacsonyabb volt a 2010-es átlagnál. Ugyan a kiadott építési engedélyek számának növekedése a második negyedévben sem torpant meg, ez valószínűleg csak minimálisan tudja majd mérsékelni a visszaeső EU-pénzek hatását, így az épületek esetében tényleges elszakadást a 2010-es átlaghoz képest valószínűleg nem a közeli hónapokban fogunk látni.
De visszatérve a szerződésekre, ahogy azt a lenti grafikonon is láthatjuk 2009-ig visszamenőleg, a szerződésállomány változásának irányát a tényleges teljesítmény néhány hónap elteltével követi. Így ha a következő hónapban nem érkeznek jelentős volumenben megrendelések, akkor előbb a szerződésállomány, majd az építőipar teljesítménye fog negatív irányt venni.
mfor.hu
