A számítógép-használat ma már valóban a mindennapok része
A humánerőforrás-menedzsment komputerizációjának tekintetében (lásd 4. ábra) az egyértelmű többségnél (a válaszadók 84%-a) a javadalmazási és fizetési rendszerek állnak az élen. Ezt követik a belső kommunikációs eszközök (intranet), amelyet 64% említett meg.
Ez a meglepően magas számadat azt jelzi, hogy az általánosan alacsony internetelterjedtség ellenére a közép-kelet-európai vállalatok kiemelt fontosságúnak tartják a megfelelő belső kommunikációt, és befektetésekkel is támogatják intranetrendszereik fejlesztését, amely modern, gyors és személyreszabott információáramlást tesz lehetővé. A válaszadók fele jelezte, hogy az adott cég adatbázis-kezelését végzik számítógépek segítségével.
Csak a megkérdezettek egyötödénél komputerizálták a munkaerő-toborzást, a teljesítménymenedzsmentet vagy a teljes humánerőforrás-funkciót. Az alacsony arány feltehetőleg a HR-feladatokat is kezelni képes, az adaptációs igényeket rugalmasan kezelő integrált szoftvercsomagok relatíve "kezdetleges" voltának tudható be. Bár mindegyik nagy vállalatirányítási rendszer büszkén hirdeti prospektusában az adekvát HR-válaszadás képességét, az áttörés még várat magára. Akik más területeket jelöltek meg (a válaszadók 9%-a), a következőket sorolták fel: sikertervezés, tréning-adatbázis, belső toborzás, díjazások és bónuszok.
Legvégül arról kérdeztük a válaszadókat, van-e cégüknél alkalmazotti véleményfelmérés, amely lehetőséget ad a munkatársaknak a visszajelzésre.Erre a kérdésre a megkérdezettek mindegyike válaszolt. Csaknem kétharmaduk jelezte, hogy végeztek már ilyen jellegű felmérést, s úgy tűnik, ezek a cégek komolyan is veszik ezt: 97%-uk válaszolta, hogy az alkalmazottak visszajelzéséből leszűrt eredmények befolyásolták a cég vezetési stratégiáját.
A kutatás eredményei is azt mutatják, hogy régiónkban a humánerőforrás-menedzsment jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, és folyamatosan felzárkózott az általánosan elfogadott európai trendekhez. Lassan beigazolódnak azok a jóslatok, amelyek a marketing, a sales, az informatika kilencvenes évekbeli példátlan konjunktúrája után a kétezres éveket a HR-menedzsment reneszánszának nevezik. Mára a legtöbb szervezet számára egyértelművé vált - és ezt a felmérés is alátámasztja -, hogy a HR-szakemberek nem csak előmozdítják az adott cég sikerességét, de munkájukkal hatékonyan támogatják minden alkalmazott fejlődését és bevonását a vállalati döntéshozó folyamatokba.
Metodológia
A felmérés kérdőíveit 2000 novemberében küldték ki humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó szakembereknek. A kérdések az egyes szervezetekben működő HR-rendszerekre és -folyamatokra irányultak. A visszaküldött kérdőívek a régióban működő multinacionális cégeknél dolgozó HR-igazgatóktól és vezető menedzserektől érkezett. Az összes visszaküldött kérdőívből 9% vonatkozott kifejezetten Magyarországra, 14% Törökországra, 10% Romániára, 9% Lengyelországra, 8% Oroszországra és 6% a Cseh Köztársaságra. A fennmaradó válaszadók nagy többsége a humánerőforrás-rendszereket és -folyamatokat firtató kérdésekre regionális helyzetet vizsgálva adott választ. Miután az egyes kérdésekre gyakran egynél több választ is megjelölhettek a kitöltők, így a százalékszámok összege nem minden esetben 100%-ra adódik össze. Az is előfordult, hogy a megkérdezettek nem válaszoltak minden kérdésre.
HR-trendek Közép-Európában
A közép-kelet-európai változások második évtizedébe lépve a hatékony emberierőforrás-gazdálkodás továbbra is igazi kihívást jelent a szervezetek életében.