Diadalmaskodott a kenőmájas
A hús és húskészítmények alapélelmiszereink közé tartoznak, hiszen felvágottak (párizsi, gépsonka) és szárazáruk (szalámi, kolbász) hagyományosan szinte naponta kerülnek terítékre - reggeli, vagy vacsora alkalmával. Az étkezési szokásokat felmérő tanulmány eredményei ezt a helyzetet hűen tükrözik: a megkérdezettek több mint négyötöde különösen kedveli, közel 65 százalékuk hetente többször is fogyasztja e húskészítményeket.
A fentiek fényében kézenfekvő megvizsgálni a legkedveltebb és leggyakrabban fogyasztott szárnyas- és sertéshúsalapból készült termékek mennyiségi értékesítésének, s az ebből származó bevételeknek az alakulását.
Az adatokból kiderül, hogy a felvágottfélék többsége esetében a baromfihúsból készült termékek forgalma az idei első félévben 2004 első félévéhez képest sokkal nagyobb mértékben nőtt (19,3 százalék), mint a sertéshús-készítményeké (2,1 százalék). Az összes vizsgált kategória közül kizárólag a virslifélék esetében volt fordított tendencia megfigyelhető: míg baromfivirsliből mindössze mintegy 3 százalékkal adtak el idén többet, mint a tavalyi első hat hónapban, addig a sertéshúsból készült virslik mennyiségi forgalma több mint 15 százalékkal megugrott.
A legnagyobb diadalt a kenőmájasok piacán aratták a baromfitermékek, hiszen közel 70 százalékkal többet vásároltak a fogyasztók ebből a készítményből 2005. január és június között a tavalyi év azonos időszakához képest. A gépben főtt sonkák ("gépsonkák") piacának mintegy 7 százalékos bővülése pedig elsősorban a baromfihúsból készült sonkák 25 százalékos mennyiségi forgalom-növekedésének tudható be. Ennél is nagyobb a két húsfajta közötti szakadék a párizsik frontján: a baromfipárizsik megközelítőleg 16 százalékos forgalomnövekedésével szemben a sertéspárizsik mintegy 8 százalékos visszaesése áll. A baromfipárizsi-fogyasztás kiugróan nagymértékű növekedése minden bizonnyal annak is betudható, hogy a baromfipárizsik kilogrammonkénti átlagára csak 2,2 százalékkal növekedett az idei első félévben.
Menedzsment Fórum
