Régi magyar hiedelem szerint Szilveszter napján nem szabad baromfihúst enni, mert elkaparja a szerencsénket, azonban a sertéshús fogyasztása elengedhetetlen a sikeres újévhez, ugyanis a babona szerint a malac orrával kitúrja a pénzt és a jó szerencsét. A hallal már érdekesebb a helyzet, mivel a babona szerint a folyó menti vidékeken (Budapest, Szeged) jót jelent, más városokban azonban úgy vélik, hogy elúszik vele a szerencse. Rétest is eszünk, hiszen a hosszúra nyújtott tészta a hosszú élet titka és minél bővebb a töltelék, annál nagyobb lesz a boldogság.
Mindközül talán a legismertebb hiedelem, hogy a hagyományos ételek fogyasztása bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol, ezért készítünk gyakran január elsején lencsét, babot, illetve más apró szemű hüvelyeseket tartalmazó ételeket.
A szilveszteri ünnepségek, házibulik szervezésekor szinte biztos, hogy felkerül a bevásárló listánkra a virsli. De miért?
A virsli evésnek az előzőleg felsorolt szokásokkal ellentétben nincsen régre visszanyúló történelmi hagyománya, elsősorban a német étkezési kultúra hatása. Mégis Szilveszterkor két-háromszor annyi virsli fogy el, mint a havi átlag. Tavaly megközelítőleg 30 ezer tonna virslit fogyasztottunk összesen a Pick adatai alapján.
Eredetileg fiatal bika húsából készítették, és az arisztokraták egyik kedvenc étele volt az alapjában véve pépesítéssel készülő húskészítmény. Napjainkban számos kiszerelésben és ízvariánsban kapható a termék, amelyből a sertés és baromfi a legkelendőbb. A virslihez hagyományosan a sertéshús jellegzetes ízét társítják a fogyasztók, emellett olyan különlegességek is megtalálhatóak a boltokban, mint a mangalica virsli.
A vásárlási döntéseknél a legfontosabb szempont az íz és a minőség, valamint a kedvező ár, az esetleges akciók, ezen túl érdemes megvizsgálnunk, azt is, hogy milyen összetevőkből készült a kiválasztott termék.
A Bonafarm Hús Mestere, Katona Gergely szerint a magyar fogyasztó még mindig nem elég tudatos, ha az élelmiszerbiztonsági, minőségi kérdésekről esik szó. Kevesen vannak tisztában a legalapvetőbb szabályokkal, amit a termék vásárláskor érdemes szem előtt tartani annak érdekében, hogy a megvásárolt termék íze és minősége ne okozzon csalódást. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a virsli hústartalma legalább 40, fehérjetartalma legalább 10, víztartalma legfeljebb 70, zsírtartalma maximum 25 százalék kell, hogy legyen. Ezek azok a minimális elvárások a virslikkel szemben, amelyek megléte esetén a virsli egyáltalán forgalomba kerülhet. A számos szigorú hatósági, egészségügyi és törvényi előírás, melyek betartását a nagy gyártók esetében folyamatosan ellenőrzik, szintén a fogyasztók érdekeit szolgálja.
Mint minden húskészítmény esetében a virslik esetében is a felhasznált hús mennyisége, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a termék minőségét. Minél nagyobb egy virsli hústartalma, annál inkább biztosak lehetünk benne, hogy jó minőségű a termék. Vásárláskor ezért figyeljünk a termék csomagolásán feltüntetett hústartalomra és lehetőségeink szerint azt válasszuk, amelyik nagyobb százalékban tartalmaz húst. A gyártóknak ezt az információt egyébként kötelezően fel kell tüntetniük a termékeiken, így ha ez az információ esetlegesen hiányzik, akkor inkább kerüljük el a terméket, javasolja a Bonafarm Hús Mestere.
Egyes magas minőségű termékek többféle húst is tartalmazhatnak. Például, ha a sertéshúson kívül marhahús is fel van tüntetve, és a két húsalapanyag százalékos arányának összege 60 százalék vagy magasabb, akkor a termék minőségében biztosan nem fogunk csalódni. A juhbélbe töltött termékek szintén magasabb árfekvésű termékek, melyek általában magasabb minőségi kategóriát is képviselnek.
