"A beruházás megtervezésében ugyanakkor az adózás gyakran alapvető tényező lehet - az utóbbi években például a befektetők több esetben is éppen az adójogszabályok közötti eltérések miatt gondolták újra és alakították át befektetési terveiket. Jó példa erre a magyarországi új lakóingatlanokra vonatkozó áfa, amely kevésbé vonzóvá teszi ezt a beruházási formát hazánkban, mint például Lengyelországban vagy Csehországban" - teszi hozzá Mike Glover.
Hasonlóképpen alakíthatják a befektetés irányát az illetékek. Míg Szlovákiában ez akár 20 százalék, Magyarországon pedig 10 százalék is lehet, Csehországban 5, míg Lengyelországban csak 2 százalék illetéket kell fizetni. Gyakori, hogy egy cég részvényeinek eladása kisebb adóköltséggel jár, ezért az ingatlan eladása érdekében inkább a vállalatot adják el, mint a cég vagyontárgyait. Ilyenkor egyébként a helyi adóhivatalok nem jutnak bevételhez sem a beruházás kezdetén, sem annak befejezésekor. Mindez jól példázza, hogy magasabb adótételek mellett is optimalizálható az adózás.
"Számos tényezőt kell mérlegelnie annak, aki a térségben jelentős összeget kíván ingatlan-beruházásba fektetni. Mindenesetre a befektetőkre váró tőkének és kormányoknak komolyan kell számolniuk azzal, hogy az adókonzekvenciák jelentősen befolyásolhatják a beruházók döntéseit" - hangsúlyozza Mike Glover.
Ingatlan-beruházások Közép- és Kelet-Európában
A fő különbség nem az adózásban keresendő - derül ki a KPMG jelentéséből.
