A magyar gyenge pontok között feltűnő az egészségügy elhanyagolása, de stratégiai hiányosságot jelez az elektronikus kereskedelem fejletlensége is. Utóbbi 2003-ra már a GDP 10 százalékát generálhatja az Egyesült Államokban, míg Európában csak 6 százalékát. Ezzel párhuzamosan erősödik a harc a szakemberekért, ebben már jobbak Magyarország pozíciói.
Magyarország leggyengébb mutatójának a menedzsereknek az egészséggel, biztonsággal és környezettel kapcsolatos attitűdje bizonyult. A negyedik legrosszabb értékelést az egészségügyi infrastruktúra kapta. Az e-kereskedelem lassú kibontakozása és az internethasználók alacsony száma szintén a leggyengébb 20 mutató között szerepel.
A tanulmány értékelése szerint a technológiai infrastruktúra a jövőbeli versenyképesség záloga. Egyre nagyobb gondot okoz viszont ennek működtetése, fejlesztése a szakemberhiány miatt. Míg az Európai Unió még csak most intézményesíti a legjobb agyak elszívásának gyakorlatát, az Egyesült Államok it-szektorának ötmillió dolgozója közül már egymillió külföldi születésű. Magyarország e téren nem áll rosszul. A k+f részlegekre gyakorolt vonzerő a negyedik erőssége az országnak. Az információtechnológiában jártas szakemberek elérhetőségét tekintve Magyarország 6. a 49 állam sorában.
Az utóbbi időben riasztó hírek jelentek meg Magyarországon a feldolgozóipari szakmunkások utánpótlásáról, a mérnököket illetően viszont jobb a helyzet az IMD felmérésének tanúsága szerint. A képzett mérnökök munkaerő-piaci elérhetőségét tekintve Magyarország az 5. a vizsgált államok sorában. Az it-szakemberek viszonylagos bősége és a kutatási-fejlesztési részlegekre gyakorolt vonzerő mellett a legerősebb 20 magyar mutató között szerepel az oktatási rendszer, az egyetemi és a természettudományos oktatás színvonala is, valamint az ifjúság, a tudomány és technika viszonya.
A mikro- és makrogazdasági politika és teljesítmény értékelésekor a dinamikusan bővülő export, az alacsony társasági adókulcs, a rugalmas munkaerő-piaci szabályozás és a külföldi befektetőknek biztosított ösztönzők voltak a magyar erősségek. Gyenge pont viszont a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulások magas aránya az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva, a kormányzati árellenőrzés még mindig jelentős szerepe és a feldolgozóipari munkaerőköltségek emelkedése. Mindezek fényében nem meglepő, hogy míg a feldolgozóiparra gyakorolt vonzerő tekintetében öt helyet esett vissza az ország a 2000. évi 18. pozícióból, addig a k+f részlegek tekintetében kettőt javítva a 22. a listán.
Az infrastruktúrát tekintve az egészségügy és a környezetvédelem terén a legrosszabb helyzet, valamivel jobb Magyarország helyezése a technológiai infrastruktúra vonatkozásában. Bár a telekommunikáció területén eszközölt befektetések GDP-hez viszonyított arányát tekintve 6. Magyarország, az elektronikus kereskedelem fejlettsége alapján csupán a 46. a 49 államból.
Az IMD összesen 226 adat felhasználásával alakította ki versenyképességi rangsorát. Ezek egyik fele nemzetközileg összehasonlítható statisztikákból származik, a másik fele pedig az adott országban dolgozó menedzserek válaszaiból. A mutatók négy kategória -- a gazdasági teljesítmény, a kormányzati és az üzleti hatékonyság, valamint az infrastruktúra -- öt-öt alcsoportjába rendeződnek, tükrözve a foglalkoztatási mutatóktól a marketingkultúrán át a társadalmi értékekig számos tényező versenyképességi hatását.
Intézményesül az agyelszívás
A második helyre szorult Magyarország a régión belül Észtország belépésével az IMD nemzetközi oktatási és kutatóintézet friss versenyképességi rangsorában.
