Álláspontja szerint jogszerűen járt el a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., amikor múlt héten a részben Strabag-érdekeltségek által alkotott M-0 déli ág II. Konzorciumot hirdette ki nyertesnek az M0 útgyűrű déli szektorának M6 autópálya és 51. számú főút közötti szakasz bővítésére kiírt tenderen.
A legdrágább lett a nyerő
A döntés azért válthat ki mégis ellenérzéseket a beruházást finanszírozó adófizetőkben, mivel a három pályázó közül a végül győztesnek kihirdetett csoport vállalta legdrágábban a megbízást. Utóbbi nettó 34 milliárd 870 millió forintot ajánlott, míg a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. 31,4 milliárd, Porr Építési Kft. pedig 28,3 milliárd forintért vállalta volna a munkát.
A NIF egyébként először utóbbi céget kiáltotta ki győztesnek (az elbírálás kizárólagos szempontja ugyanis az ajánlati ár - a szerk.), a másik két konzorcium azonban fellebbezést nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (Kdb), amely szeptember 23-i határozatában megsemmisítette a NIF döntését. Ennek részeként a Strabag-konzorcium korábban érvénytelennek nyilvánított ajánlatát érvényessé változtatta, míg a másik két csoportét érvénytelenítette.
A Porrt a Kdb többek között arra hivatkozva nyilvánította alkalmatlannak, hogy a cég szakembereinek szakmai életrajza hiányosságokat mutat és egy betonkeverő gép is hiányzik a projekt megvalósításához.
Mindezek első látásra meglehetősen apró problémának tűnnek, ráadásul a Porr válaszában közölte: egy osztrák leányvállalatánál rendelkezésre áll a hiányolt gép (ezt jelezték is az ajánlatban), a szakmai életrajzokban pedig olyan szintű fogyatékosságok voltak, minthogy az évek mellett a hónapok nem voltak megjelölve az egy-egy cégnél munkaviszonyban eltöltött időnél.
Nem volt kirívóan alacsony a Porr árajánlata
Ez azonban a jelek szerint sem a Kdb-t, sem a NIF-et nem hatotta meg – utóbbi a Kdb határozatára hivatkozva változtatta meg korábbi döntését, és hirdette ki győztesnek az M-0 déli ág II. Konzorciumot. A jelek szerint az sem számított, hogy a Kdb elismerte: a Porr Építési Kft. ajánlata versenytársainak állításával ellentétben nem tartalmaz kirívóan alacsony árat – azaz a munkálatok elvégzésére elegendő lett volna 28,3 milliárd forint.
Az mfor.hu azon kérdésére, hogy mindezt figyelembe véve nem érzi-e a NIF Zrt. a közérdekkel ellentétesnek, hogy a legdrágább ajánlatot tévő pályázót hirdették ki győztesnek, Fazakas Orsolya kommunikációs igazgató annyit közölt: "A NIF Zrt. feladata, hogy a közbeszerzési törvény előírásai szerint jogszerűen járjon el. Mi ennek eleget tettünk."
Ez persze nem vigasztalja az adófizetőket, akik most a lehetségesnél 6,6 milliárd forinttal többet perkálnak majd ki az érintett szakasz bővítéséért. (Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy szakértők szerint a 35 milliárd forintos ár még mindig alcsonyabb a korábban becsült mérnöki árnál.)
Azt egyelőre nem tudjuk, kíván-e a Porr Kft. fellebbezni a döntés ellen – a cég megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni. A NIF tájékoztatása szerint a szerződéskötés várható időpontja november 10-e, a tervezett átadási határidő pedig 2012 harmadik negyedéve.
Fejik az államot
Mint ismert, a Strabag meglehetősen kétes hírnévre tett szert az elmúlt években Magyarországon. Nevéhez fűződik például 2004 egyik legemlékezetesebb botránya: osztrák lapok ugyanis gyakorlatilag azt állították, hogy az osztrák cég a magyar kormánypártoknak, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek juttatott kenőpénzeknek köszönhetően szerepelt kiemelkedően sikeresen a magyar autópálya-tendereken.
Bár a vádakat a társaság cáfolta, az tény, hogy 2004-ben a Strabag nyerte a legtöbb közbeszerzési tendert Magyarországon, csaknem 240 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Tény az is, hogy az ügy kirobbanását követően a hazai autópálya-építési tendereken azóta is sikeresen szereplő vállalat sorozatosan komoly hirdetési felületet vásárolt az ügyet megszellőztető ellenzéki magyar médiumokban - elemzők szerint így próbálván "jobb belátásra" bírni azokat.
Aziránt sem férhet sok kétség, hogy hazánkban az autópálya-építés az egyik olyan üzletág, amely leginkább alkalmas az állam "megfejésére". A Közlekedéstudományi Intézet Kht. néhány évvel ezelőtt készült felmérése szerint például Horvátországban és Szlovéniában átlagosan 30 százalékkal került kevesebbe az autópályák létrehozása, mint itthon, a tágabb térséget tekintve pedig csak Olaszországban és Svájcban drágább ez a munka.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
