A közbeszerzési viták egyik visszatérő problémája a kirívóan alacsony az ár. A vesztes ajánlattevők gyakran arra hivatkoznak, hogy az árban kalkulált bér az építőipari kollektív szerződésbe foglalt béreket mélyen alulmúlja, amely igencsak kedvez a feketemunka elterjedésének.
A javaslat úgy oldaná meg a problémát, hogy amennyiben az ajánlatkérő kirívóan alacsonynak ítéli meg az ellenszolgáltatás értékét, akkor köteles írásban kérnie az ajánlattevőt, hogy fűzzön indoklást az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekhez.
Mindennek leginkább akkor van helye, akkor van helye, ha az ajánlati ár nem éri el az adott ágazatra vonatkozó kamarai ajánlásban rögzített ágazati bértarifát.
A javaslattal az ÉVOSZ is egyetért, szerintük az ágazati bértarifa a kirívóan alacsony ár tekintetében nem olyan mutató, amely bármely ágazat valós adatait megfelelő módon tükrözné.
Ezért kérik az ajánlati áron belül az ajánlati ár munkabér komponensének beépítését, az ágazati kollektív szerződésekben rögzített ágazati bértarifák beépítését, valamint az ehhez tartozó közterhek beépítését a törvénytervezet szövegébe. Az ajánlati ár értelemszerűen meg kell, hogy haladja az ágazati bértarifát, érvelt Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke.
E-nyilvántartás: kötelező?
A friss variáció szerint azonban nem kérheti az ajánlatkérő azon tények, adatok igazolását, amelyek számára közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhetőek és ellenőrizhetőek.
Ennek érdekében ingyenes hozzáférhetőséget kell számára biztosítani a közbeszerzést kizáró okokkal kapcsolatos belföldi elektronikus nyilvántartások adataihoz, így például a cégadatokhoz, illetőleg a feketefoglalkoztatásra vonatkozó munkaügyi adatokhoz. Ez a rendelkezés az egyszerűbb ajánlattételt hivatott segíteni.
Az ajánlattevők és alvállalkozóik továbbá, terheinek csökkentése érdekében nem kell igazolásokat csatolniuk az alkalmasságuk bizonyítására, arról elegendő lesz nyilatkozniuk. A vonatkozó igazolásokat majd csak a nyertesnek kell benyújtania az eredményhirdetést követő nyolc napon belül.
Amennyiben a nyertes nem tudja majd a nyilatkozatának megfelelő igazolásokat csatolni, elveszíti az ajánlati biztosítékot. Továbbá ha a hamis nyilatkozattételt jogerősen is megállapítják, a Közbeszerzési Döntőbizottság két évre még el is tiltja az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől.
Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, amennyiben az indokolást nem tartja elfogadhatónak, illetőleg a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár nem nyújt fedezetet a minimális munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, áll a javaslatban.
Emelkednek az értékhatárok
Az uniós szabályokkal összhangban, lényegesen megemelkedik az egyszerű közbeszerzések értékhatára, amely alatt nem kötelező a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Árubeszerzésnél az értékhatár 8 millióról 15 millió forintra, építési beruházásnál 15 millióról 30 millióra, szolgáltatásnál pedig 8 millióról 15 millió forintra emelkedik. Új elemként kerül be az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió, az előbbi 50 milliós, míg az utóbbi 15 milliós értékhatárral.
A közszolgáltató ajánlatkérőknek jelenleg nincs közbeszerzési kötelezettségük. A javaslat szerint azonban ebben a körben árubeszerzésnél 50 millió, építési beruházásnál 150, míg szolgáltatásnál 50 millió forint lesz az értékhatár.
Gyakran előfordul, hogy a felek annak ellenére szerződnek, hogy az eljárás végül jogsértőnek minősül. Ilyenkor a Közbeszerzési Döntőbizottság nem tehet mást, mint néhány millió forint bírság kíséretében hatályában tartja a szerződést.
Versenykorlátozó magatartás gyanúja esetén ezután a Gazdasági Versenyhivatal is kezdeményezheti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság indítson eljárást, mi több, az ajánlatkérőknek is kötelező lesz bejelenteniük a GVH-nak, ha felmerül ennek gyanúja az ajánlatok elbírása során.
A javaslat szerint azonban, ha jogorvoslati eljárás indul, a szerződést - az ügyben hozott határozat vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzés meghozataláig - nem lehet megkötni. Kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. Az ÉVOSZ javasolja, hogy jogorvoslati eljárás esetén az ajánlatban megjelölt teljesítési határidő a jogorvoslati eljárás időtartamával hosszabbodjék meg.
Nem értenek egyet azonban a törvényjavaslat azon részével, amely úgy szól, hogy amennyiben a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét állapítja meg, úgy a ”kiszabandó bírság összegét a szerződés értékének 20 százalékában határozza meg”.
Az ÉVOSZ szerint ezzel szemben legfeljebb a szerződés értékének legfeljebb 10 százalékában javasolja a bírság összegének megállapítását, meghagyva a bíróság mérlegelési jogkörét.
Új elem az előzetes vitarendezés
Az ajánlatkérő jövő évtől köteles lesz az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel lehetőséget biztosítani az ajánlattal kapcsolatos formai hiányok, hiányosságok pótlására. Jelenleg ugyanis az ilyen ajánlatok érvénytelenek, már amennyiben az ajánlatkérő kizárja a hiánypótlást. Ezután sem terjedhet ki azonban a hiánypótlás az ajánlat tartalmi elemeire.
A javaslat előírja továbbá, hogy a szerződéstervezetnek a közbeszerzési dokumentáció részét kell képeznie. Szintén a dokumentációban kell jelezni, ha a már megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos jogvitát az ajánlatkérő választott bíróság elé kívánja utalni.
Nem lehet érvénytelenné nyilvánítani ugyanakkor egy ajánlatot, ha az ajánlattevő nem fogadja el jogorvoslati fórumként a választott bíróságot.
További új rendelkezés szólna az előzetes vitarendezésről. Erre akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő nem ért egyet az ajánlatok összegezésében foglalt valamely megállapítással. Ilyenkor az eredményhirdetést követő 5 napon belül, kérelem benyújtásával, jogorvoslatért fordulhat az ajánlatkérőhöz.
Az adminisztráció csökkentése érdekében megszűnne a Közbeszerzések Tanácsa kötelező hirdetmény-ellenőrzése, ezután ugyanis opcionálisan működne tovább. A hirdetményeket elektronikusan kell majd megküldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának vagy a KT-nak.
Összegezve elmondható, hogy a cél az, hogy az új jogszabály a jelenlegi közbeszerzési rendszernél egyszerűbb, az ajánlatkérők és az ajánlattevők által átláthatóbb eljárási rendet tegyen lehetővé, igazítsa ki a meglévő törvény azon rendelkezéseit, amelyek a közbeszerzési eljárások során értelmezési, alkalmazási nehézséget okoznak, és végül, de nem utolsó sorban a közbeszerzési jogérvényesítést gyorsabb és hatékonyan működő jogorvoslati rendszerben valósítsa meg.
Simon Rita
