Nyolc órára nem lehet 57 ezernél kevesebbet fizetni havonta
Szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, mely szeptember elsejétől lép hatályba és a legalacsonyabb közmunkás bérről rendelkezik. Ennek értelmében teljes munkaidő esetén a közmunkabér nem lehet alacsonyabb havi 57 ezer forintnál, szakképesítést igénylő munkáknál pedig legalább 78 ezer forintot kell majd fizetni az érintetteknek. A havi közfoglalkoztatási bért heti részletekben fizetik ki.
Korábban a Magyar Munka Tervben a kormány azzal számolt, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint 2012-ben 60 923 új munkahely születik majd a gazdaság fehéredéséből és a közmunkából. Átlagos forgatókönyv szerint ez 65 492 is lehet, míg ideális esetben akár 70 061 új álláshely is létrejöhet a kabinet szerint. Mivel fehéredésre utaló jelek egyelőre nem látszanak, ezért nem túlzás azt feltételezni, hogy ezek a munkahelyek szinte teljes egészében közmunkából jönnek majd össze.
Az új közmunkások több csoportból jöhetnek: egyrészt a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával 120 ezer embert terelne vissza a kormány a munka világába, másrészt pedig már rendelet született arról, hogy a korábbi 270-ről 90 napra csökken az álláskeresési támogatás maximális időtartama, és azt is csak az veheti igénybe, aki elfogadja a neki felajánlott közmunkát. Ezek alapján a 60-70 ezres létszámot nem lesz nehéz feltölteni.
Tízmilliárdokba kerülhet
Ha a legpesszimistább forgatókönyvvel és 60 ezer új közmunkással számolunk, akkor teljes munkaidő esetén az ő bérük legalább havi 3,4 milliárdot, azaz évi 40 milliárd forintot visz el az államkasszából. És akkor azt feltételezzük, hogy a 60 ezerben egyáltalán nem lesz szakképzettséget igénylő munka, nekik ugyanis többet kell fizetni. Ugyanakkor már korábban lehetett arról hallani, hogy az Orbán-kormány a költségvetési források szűkössége miatt inkább a négyórás közmunkát részesítené előnyben. Így minimum 20 milliárdba kerülne a 60 ezer ember havi 28 500 forintos bére.
Ha a kormány legmerészebb álmait nézzük, vagyis 70 ezer új közmunkással számolunk jövőre, teljes munkaidő esetén havi 4 milliárd, évi 48 milliárd forint lehet a 2012. évi közmunkaprogramok teljes kiadása. Négyórás munka esetén ez persze ennek a fele lenne. Ha a fentiekhez még hozzávesszük azt is, hogy az új munkahelyek között vélhetően szakképzettséget igénylők is lesznek, akkor azok arányában tovább emelkedhetnek a kiadások.
Feltéve például, hogy a 70 ezer létrejövő új munkahely fele szakképzettséget igényel, máris 56,7 milliárdot kell kifizetni egy év alatt teljes munkaidő esetén, míg négyórás foglalkoztatásnál 28,4 milliárdos költség adódik.
Felülről nyitott kassza lesz?
A számításokból összességében az derül ki, hogy ha a kormány ragaszkodik a tavasszal közölt tervekhez, akkor az idei 64 milliárd forint felett további 20-60 milliárd forintot kell elkülönítenie a közmunkaprogramokra a 2012-es költségvetésben attól függően, hány embert akarnak teljes munkaidőben foglalkoztatni és hány szakképzettséget igénylő munkahely jön majd létre.
"A konvergencia program számításaiban az erre szolgáló forrásokat megdupláztuk 2012-re, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi közmunka-rendszernek legalább a kétszerese kell, hogy megvalósuljon. Erre a fiskális források megvannak, a legfontosabb, hogy költségvetési akadálya nem lesz a közmunka kibővítésének" - mondta még idén júniusban az mfor.hu-nak adott interjújában Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
A fenti nyilatkozatból arra lehet következtetni, hogy akár a 60 milliárdos pluszkiadás sem okozna gondot a költségvetésnek, hiszen az idei 64 milliárdos keret duplájával számoltak. Idén júliusban azonban megjelent a tervezési fázisban lévő 2012-es költségvetés első keretszámairól szóló rendelet. Abban részletezés nélkül az szerepel, hogy a Munkaerőpiaci Alap költségvetése az idei 337,3 milliárd forintról 282,9 milliárdra csökken majd jövőre.
Persze a Munkaerőpiaci Alap költségvetésének megvágásakor a kormány figyelembe vette azt, hogy a Széll Kálmán Terv foglalkoztatáspolitikai intézkedései jövőre 195 milliárd forintos hatással lesznek a büdzsére. Viszont ezek közül csak 151,9 milliárd érinti a Munkaerőpiaci Alapot. Vagyis elvileg tartható a közmunkára szánt források megduplázása, de ahhoz az kell, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedései a gyakorlatban is működjenek és hozzák a várt eredményt.
Beke Károly
mfor.hu
