A bejelentés - feltehetően nem véletlenül - egybe esett a várakozásoknál lényegesen kedvezőbb folyó fizetési mérlegadatok megjelenésének napjával.
Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette, hogy a forint sávjának kiszélesítése hozzá fog járulni az infláció csökkenéséhez.
Az MNB és a PM vezető tisztségviselői eddigi nyilatkozataikban élesen elzárkóztak az intervenciós sáv idei kiszélesítésétől. A fő érv elsősorban a kis- és középvállalati szektor versenyképességének megőrzése volt, ugyanis általános vélekedés szerint a forint reál (esetleges nominális) felértékelődése az exportképesség csökkenését idézhette volna elő.
Amint azonban a központi árszabályozást érintő - elmúlt időszakban történt - változások is mutatták, a gazdaságpolitika egyik elsődleges célja az infláció lett. A kormányzat illetve a jegybank azonban a hatósági árak befagyasztásával illetve mérsékelten nyomott szinten tartásával sem tudta már hatékonyan elősegíteni a dezinflációt. Az elsősorban külső sokkok hatására az infláció lassulása megtorpant. A magas energiaárak átgyűrűzése a magasabb feldolgozottságú termékekre már az importált infláción keresztül is csak mérsékelten okozott lassulást a fogyasztói árindex növekedésében. Ha a sávszélesítés a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan a forint felértékelődésével jár együtt, akkor az importált infláció jelentős csökkenésével a belső árszintnövekedés is lassulhat. Az élelmiszerárak illetve szolgáltatások áralakulása ugyanakkor továbbra tartalmazhat kedvezőtlen elemeket.
Akár a lengyel, akár a cseh példát megvizsgálva a sávszélesítés a környező országokban jellemzően együtt járt az inflációs célkitűzés rendszerének bevezetésével. Erre hazánkban is jó esély van. A jegybanktörvény készülő módosítása, a maginflációs mutatók tervezett egységesítése, illetve az MNB április 5-i inflációs becslése is ebbe az irányba mutat.
Az ingadozási sáv kiszélesítése ugyanakkor az árfolyamkockázat növekedését is jelenti. Ez a fajta kockázati faktor lehetőséget teremthet az MNB számára, hogy visszanyerje szabadságát a kamatpolitika alakítását illetően. Egy esetleges eufórikus első hullám után kérdéses, hogy a forintárfolyam stabilizálódik-e, illetve a megnövekedett kockázati faktor milyen módon épül be a nominális hozamszintbe. A szélesebb sáv ugyanis a külföldi befektetők által elvárt reálkamatot (prémium) is megnövelheti. Rövid távon nagy valószínűséggel egy jelentős tőkebeáramlási hullámra lehet számítani, ugyanakkor a mai aukcióval várhatóan 900 mrd Ft feletti külföldi kötvényállomány egy része a profitrealizációval kimehet az országból. Kérdéses ebben az esetben, hogy a 900 mrd-ból mennyi a spekulatív tőke, és mekkora rész van hosszú távra befektető német illetve holland nyugdíjpénztárak kezében. A 900 mrd-os állmányból kb. 400 mrd éven belüli kötvényekben testesül meg, spekulatív tőkének elsősorban ez tekinthető.
Hosszú távon várhatóan stabil felértékelődés és hozamcsökkenés valószínűsíthető a tőkebeáramlás intenzitásnövekedésnek eredményeként. A maastricht-i kritériumokhoz közeledve a magyar hozamoknak is az eurós szintek felé kell konvergálniuk.
MNB meglepte a piacot - nyílik az intervenciós sáv
A Magyar Nemzeti Bank rendkívüli sajtótájékoztatóján Járai Zsigmond elnök bejelentette, hogy május 4-től a jelenleg érvényben lévő +-2.25%-os forint intervenciós sávot +-15%-ig kinyitja az MNB - tudósított a Reuters. A bejelentés mindenképpen meglepetésszerű, a közelmúltbeli nyilatkozatok nem ezt sugallták. A forint havi leértékelési üteme változatlanul 0.2% marad.
