Az élelmiszerek harmadánál 10 és 50 százalék között szóródó egyszeri áremelkedés várható. A tőzsde nem vált a vállalatfinanszírozás érdemi csatornájává, számítani lehet arra, hogy valamely nagy európai unióbeli tőzsde leányvállalataként fog tovább működni.
Az uniós csatlakozással az élelmiszerárak 30-35 százalékánál (marhahús, tej, tejtermék, cukor, friss és feldolgozott zöldség- és gyümölcsfélék) 10 és 50 százalék között szóródó egyszeri áremelkedés, az élelmiszerek összességére vetítve 10 százalék körüli fogyasztói árnövekedés várható -- fogalmaz a Világgazdaság birtokába került, a mai kormányülésen szentesítendő középtávú gazdaságpolitikai program. Jelentős az árszintbeli lemaradás a szarvasmarha-ágazatban, a kertészeti termékeknél és a cukorvertikum körében. A cigarettánál az uniós minimumszint elérése a belépéskor rendkívül nagy áremeléssel jár. A gyógyszereknél és a tankönyvnél az áfakulcs 0-ról 5 százalékra nő. Mindez a fogyasztói árakban is megjelenik, ezért a belépés évét tehermentesíteni kell a nagyobb hatósági árintézkedésektől.
Az infrastrukturális szolgáltatásoknál az EU-követelmények teljesítéséből fakadó fejlesztési terhek egy részét is a fogyasztókra kell hárítani -- fogalmaz a középtávú program. Ez szintén áremeléssel jár. Az állam intézményei által nyújtott ellátások és szolgáltatások költség-, illetve díjszintje is az átlagos inflációs rátát meghaladóan emelkedik. A lakosság reáljövedelme a GDP dinamikájától némileg elmaradóan, évi 4-5 százalékkal nő -- mérséklődő inflációt feltételezve. A jövedelmeken belül a bérek és keresetek az átlagosnál nagyobb ütemben nőnek, ugyanakkor a társadalmi juttatások súlya csökken. A háztartások megtakarítási rátája az elkövetkező években kismértékben mérséklődik. Ezen belül a pénzmegtakarítások rátája tovább csökken, a felhalmozásé pedig -- a lakásépítések fellendülésének hatására -- emelkedik. Nőhet a vállalkozások nettó hitelfelvétele, amire szükség van a beruházások gyors növekedéséhez.
A gazdaságpolitikai program továbbra is az exportot teszi a növekedés fő húzóerejévé. Ugyan a kiviteli expanzió a következő években csökken, ismeri el az anyag, ám évi 11-13 százalékos áru- és szolgáltatásexport-növekedés reális a magyar gazdaságban. Az összes kereslet bővülésénél gyorsabb importkereslet-növekedésre lehet számítani. A folyó fizetési mérleget rontja, hogy jelentős mértékű jövedelemkiáramlás -- főleg profitrepatriálás -- várható, az uniós csatlakozást követően ugyanakkor az egyenleget jelentős transzfer fogja javítani. Az adóbevételeken belül 2004 végéig főleg a jövedelemadók súlya nő, míg a fogyasztási adók és a vámok aránya csökkenő lesz. A csatlakozással a nullaszázalékos áfakulcs megszűnik, ami alapvetően a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és a tankönyveket érinti. Egyes termék- és szolgáltatáscsoportok -- így az ételszolgáltatások, a szilárd tüzelőanyag és távfűtés -- kedvezményes kulcsban tartására átmeneti mentességi kérelmet jelentettünk be.
Az uniós csatlakozás utáni magyar befizetési kötelezettségek gyakorlatilag a GNP- és áfaalapú magyar befizetésekből, továbbá abból adódnak, hogy kiesnek a büdzsé bevételéből a vámok és mezőgazdasági illetékek. Ezek nagysága 2003-ban mintegy 370 millió euró, 2004-ben pedig 460 millió euró lehet. A számítások azt feltételezik, hogy 2003-ban a teljes befizetési kötelezettség 40 százaléka jelentkezik teherként. Ezen arány növekedésére kétévente kerülne sor. A költségvetés kiadási oldalát terheli továbbá a közösségi vívmányok átvétele keretében létrehozandó intézmények működési kiadása is, mintegy 20 milliárd forint értékben.
Az unióból érkező támogatások 2003-ban körülbelül 270, 2004-ben 490 milliárd forintot tehetnek ki. Összességében Magyarország 2003-ban közel 0,6 milliárd eurónyi (mai árfolyamon 170 milliárd forint), 2004-ben pedig mintegy 1,4 milliárd eurós (370 milliárd forint) nettó kedvezményezetti pozíciót érhet el. Az uniós támogatások nem jelennek meg a költségvetési pozícióban, így az a befizetési kötelezettség értékével romlik. 2003-ban 120 milliárd forinttal (a GDP 0,6 százaléka), 2004-ben pedig 150 milliárddal (a GDP 0,8 százaléka) lesz rosszabb a költségvetés mérlege, az uniós csatlakozás következtében.
Az állami szektor beruházásaihoz EU-forrásokból 2001-ben mintegy 20-30, 2002-ben 30-40 milliárd forint vehető figyelembe. 2003--2004-ben a hazai források átrendeződése és növelése azt eredményezi, hogy az EU-forrásokból az állami szektor beruházásaihoz 120-130, illetve 300-310 milliárd forint vonható be. A tervek szerint 2001-ben kerül sor az államháztartási törvény újrakodifikálására. Felülvizsgálják az államháztartás és alrendszereinek körét és tevékenységét, beleértve az egyes tárcák, költségvetési fejezetek, az önkormányzatok közötti feladatmegosztást.
A tőzsde nem vált a vállalatfinanszírozás érdemi csatornájává -- ismeri el a dokumentum. Ennek egyik oka, hogy a nagy, fejlődőképes vállalkozások jelentős hányada részben vagy egészben külföldi tulajdonban van, és finanszírozásuk más, kedvezőbb módon is megoldható. Számítani lehet arra, hogy a budapesti tőzsde valamely nagy európai unióbeli börze leányvállalataként fog tovább működni -- állapítja meg a kormány által ma elfogadandó anyag.
Ma tárgyalja a kormány az előcsatlakozási programot
Vélhetően nem csökken az inflációs ráta az EU-csatlakozáskor és az azt követő években, sőt, átmenetileg nőhet is -- áll a kormány által ma szentesítendő, az uniós csatlakozás megalapozásához készült középtávú gazdaságpolitikai programban.
