A szervezet állásfoglalása szerint az elmúlt években a gazdasági növekedés valamint a munkáltatói járulékok csökkentése sem eredményezett érzékelhető javulást a foglalkoztatásban. Az érdekképviselet szerint többek között a hatékony ágazati, térségi politikák javíthatnák a foglalkoztatást. Miközben már évek óta stagnál a foglalkoztatás, a kormánynak a több száz milliárdos európai uniós támogatások ellenére sincs érdemi programja erre.
Az MSZOSZ javasolja az Európai Unióból származó támogatások hatékonyabb felhasználását. A támogatást például csak a foglalkoztatás növelésével együtt lehessen igénybe venni. Hangsúlyozzák a képzés, a szakképzés javításának fontosságát is. Az MSZOSZ kezdeményezi, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben további célzott kedvezmények kerüljenek alkalmazásra.
A szakszervezeti szövetség célja a hosszú távú, többelemes, erős ágazati megállapodásokon alapuló bértarifa rendszer alkalmazása. Kezdjék meg mielőbb a tárgyalásokat az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egy újabb, több évre szóló háromoldalú bérmegállapodásról. Ezeken a tárgyalásokon a szakszervezeti szövetség célja, hogy fenntartsák a legkisebb munkabér többelemes rendszerét, tovább erősítsék a szakmunka elismerését, megállapodjanak a reálbérek teljesítmény-arányos növeléséről.
Az MSZOSZ elutasítja azokat a javaslatokat, amelyek a minimálbér megszüntetését, vagy megadóztatását egy átfogó bérreform nélkül megvalósíthatónak, illetve szükségesnek tartják. Az adózás utáni nettó keresetek jelenleg jóval alacsonyabbak, mint azt a gazdasági teljesítmény indokolná. Az érdekképviselet szerint nem csak a bércsökkentéssel érhető el az inflációs célok teljesítése vagy a versenyképesség növelése.
Az MSZOSZ a progresszív közteherviselést tartja csak egyedül elfogadhatónak. Aki magasabb jövedelemmel rendelkezik, az nagyobb részt vállaljon a közterhek fizetéséből. Ezért határozottan elutasítanak minden olyan irányú változást, amely az egykulcsos személyi jövedelemadó kialakítását célozza. Az MSZOSZ ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a központi feladatok finanszírozásában mind szélesebb adózói kör vegyen részt jövedelmeik, teherviselő képességük arányában.
A változások nem járhatnak az adókból, járulékokból finanszírozott jóléti kiadások színvonalának csökkenésével. Az érdekképviselet szerint nem csak a bércsökkentéssel érhető el az inflációs célok teljesítése vagy a versenyképesség javítása. Elfogadhatatlan számukra, hogy a környező országokhoz viszonyított nagyobb versenyképességet sokan elsősorban a szociális juttatások körének, mértékének a csökkentésével akarják elérni.
