Mint arról a The New York Times beszámolt, a nyolc éve még ismeretlen Talx ma saját közlése szerint az amerikaiak által benyújtott munkanélküli segély-kérelmek 30 százalékát dolgozza fel. A cég azt ígéri, hogy ezzel pénzt takarít meg a vállalatoknak, többek között úgy, hogy segít nekik annak megítélésében, melyik igény jogos és melyiket lehet sikeresen elutasítani, illetve hogyan lehet hatékonyan fellebbezni a segélyt megítélő hatósági döntések ellen.
A Talx virágzó vállalkozássá vált, bírálói szerint azonban meggyengítette a létfontosságú szociális védőhálót. Több amerikai államban azzal vádolták, hogy rendszeresen téved és késedelmeskedik. A munkanélküliek ügyvédei szerint a cég akadályozza védenceiket az állami segély elnyerésében, gyakran nyújt be fellebbezéseket, tekintet nélkül az ügy érdemi tényállására - nyilván azzal a meggondolással, hogy lesznek olyan kérelmezők, akik beleunnak és feladják a küzdelmet.
A korábbi munkaadó számára ez hasznot hoz, mert ha kevesebb volt alkalmazottja kap állami segélyt, kevesebb munkanélküliségi adót kell fizetnie. Több amerikai állam egyenesen azért módosította a munkanélküli segélyre vonatkozó eljárást, hogy véget vessen a Talx sok esetben alaptalannak tekintett fellebbezéseinek - viszont az utóbbi szerint éppen az ellene felhozott vádak alaptalanok, a késedelmek a túl szoros határidőkkel, az egyes államok nehezen értelmezhető szabályozásaival, a munkaadók nem megfelelő együttműködésével magyarázhatók. Michael E. Smith, a cég egyik vezetője azt hangoztatta, hogy nem a Talx, hanem a munkaadók döntenek arról, kinek a kérvényét fellebbezzék meg, a döntést pedig a segély megadásáról vagy elutasításáról mindig az adott állam hatóságai hozzák meg.
A NYT több olyan esetet ismertet, amelyben a Talx mondvacsinált ürügyekkel késleltette az eljárást és így nagy károkat okozott a kérelmezőknek - az egyik például időközben elvesztette a házát, mert nem tudta fizetni a részleteket. A Talx és a hozzá hasonló cégek nagy szerepet játszanak a munkanélküliségi segélyprogramban, amelyre tavaly 120 milliárd dollárt költöttek az Egyesült Államokban, ám az amerikai munkaügyi minisztérium nem sokat tett szerepük felmérésére.
A Talx központja St. Louis-ban van, a vállalkozás egyik napról a másikra vált fontos tényezővé. 2002-ben egyetlen napon vásárolta meg az üzletág akkori két legnagyobb cégét - majd a következő öt évben még ötöt. A Talx addig soha nem foglalkozott munkanélküli segélykérésekkel, ezért sokan szkeptikusan fogadták fellépését. A Federal Trade Commission 2008-ban a trösztellenes törvény megsértésével gyanúsította, azzal érvelt, hogy a 230 millió dollár értékű cégvásárlások lehetővé tették a Talx számára az árak "egyoldalú emelését" és "a szolgáltatások minőségének csökkentését". Az eljárás nyomán a cég megváltoztatta néhány szerződését, de tagadta, hogy törvénysértést követett volna el.
A 2002-ben kezdődött folyamat pénzügyileg kifizetődött: a Talx-t 2007-ben 1,4 milliárd dollárért megvásárolta az Equifax nevű hitelértékelő óriáscég - ezzel azonban a tevékenysége centralizálódott, ami bírálói szerint oda vezetett, hogy csökkent a szakmai színvonala és a rugalmassága. A munkaügyi minisztérium 2007-ben belső vizsgálatnak vetette alá 2000 kérelem útját és arra a következtetésre jutott, hogy a Talx jóval lassabban bonyolította le az eljárást, mint azok a munkaadók, akik maguk foglalkoztak a munkanélküliségi eljárás ügyintézésével. A hét államra kiterjedő vizsgálat eredményét nem tették közzé, mert nem volt bizonyíthatóan reprezentatív, a NYT a tájékoztatási szabadságról szóló törvény alapján szerezte meg a jelentést.
Vannak bírálók, akik szerint a Talx, mivel megtakarítást ígért a munkaadóknak, anyagilag érdekelt a jogos kérelmek megfellebbezésében is - például úgy, hogy a kérelmező által elkövetett hibára, szabálytalanságra hivatkozik akkor is, ha ezt nem támasztják alá bizonyítékok. New York állam munkaügyi tisztviselői annyira elterjedtnek tekintették ezt a gyakorlatot, hogy utasították az állami alkalmazottakat: olyan esetekben, amikor a munkanélküli segélyt kérelmezők nyilatkozatával szemben csak Talx és a hozzá hasonló szervezetek képviselőinek állításai állnak, az utóbbiakat ne vegyék figyelembe. Ha az ügynökség képviselőinek állítását nem támasztja alá más bizonyíték, "a kérelmezők nyilatkozatának kell hitelt adni" - szögezték le New York állam illetékesei.
MTI
