Annyiban viszont nem rutinfeladat, hogy nem standardizálható fordista módon. A soron kívüli feladatok másik csoportja a felmerülő minőségi problémák vagy géphibák felismerése, a hiba okának meghatározása és a hiba kiküszöbölése. Minél erőteljesebben támaszkodik egy munkaszervezet a munkásokra a "soron kívüli" feladatok megoldásában, annál inkább szükség lesz arra, hogy a munkásoknak képük legyen a berendezések, valamint a termékek funkciójáról, szerkezetéről és működési sajátosságairól. Kazuo Koike (1990) "integrált rendszernek" nevezi azt a megoldást, amikor a munkások a rutinfeladatokon túl a változtatásokkal és a hibaelhárítással kapcsolatos teendőkből is részesednek, szemben a fordista "szeparált rendszerrel", ahol a közvetlen termelőknek a pusztán végrehajtói feladatok jutnak, a többit pedig szakalkalmazottakhoz telepítik.
Koike leszögezi, hogy az integrált rendszernek több potenciális előnye van a szeparálttal szemben. Egyrészt, a hiba gyorsabban elhárítható, ha nem kell minden alkalommal technikusokat, mérnököket vagy karbantartókat vezényelni a probléma felmerülésének helyére, hanem a munkás gyors beavatkozással véget vet a hibának. Másrészt, ha a probléma bonyolultabb is annál, hogy a közvetlen termelők kiküszöböljék, a munkások tudatosabb részvétele a termelésben segíthet a minőségi problémák pontos lokalizálásában. Ha a hibák figyelésének feladata kívül esik a közvetlen termelők hatáskörén, akkor nagy eséllyel csak a hiba keletkezési helyétől távol derül fény a problémára, és ez jelentősen késlelteti a megoldását.
Az integrált rendszer további előnye Koike szerint, hogy a gazdagabb munka következtében jobb munkamorálra és nagyobb elkötelezettségre lehet számítani. Hozzátehetjük, hogy nem automatikusan. Mindeme potenciális előny realizálásának az a feltétele, hogy a munkás rendelkezzen a megfelelő intellektuális készségekkel a gazdagabb munkafeladat elvégzéséhez, és hogy meglegyen a motiváció ezek kellő időben való bevetésére.
Az alábbi cikk Matheika Zoltán: A japán munkaszervezet sajátosságai című tanulmánya alapján készült
Munkaszervezet, ahogy Japánban csinálják
A globalizáció erősödése sem változtatott gyökeresen az egyes kultúrkörökhöz kapcsolódó munkaszervezési módszereken. Igaz az ázsiai és az amerikai szervezetek sokat tanultak és vettek át egymástól, a módszertani rendszer azonban az adaptációk ellenére a leglényegesebb vonásait megőrizte.
