A krízis során valószínűleg nem rendeződik át a bérstruktúra, és nem nő meg a szerepe a bérkiegészítő juttatásoknak, hiszen a vállalkozások többsége nem tervez ilyesmit – derült ki a Manpower csütörtökön nyilvánosságra hozott kutatásának eredményeiből. Míg fizetéscsökkentéssel a cégek nagyjából tíz százaléka él, a válaszadók mintegy harmada még növelné is a béreket.
A cégek ötöde tervez létszámbővítést
Az egyéb bérkiegészítő juttatások mértékén a vállalkozások több mint fele nem változtatna, míg húsz százaléknál is kevesebb azon cégek száma, amelyek ezen csökkentenének. Ennek magyarázata az lehet, hogy a válság következtében kényszerűen meghozott létszám-leépítési döntések mellett nem tartják jó humánpolitikai lépésnek a bizonytalanság növelését a bérezési struktúra átalakításával.
A felmérés alapján az sem igaz, hogy a válság "lefelé menő" szakaszában egyáltalán nem várható létszámbővülés. Ugyanis csaknem minden ötödik cég (17,8 százalék) mondta, hogy már a következő fél évben számol valamilyen mértékű létszámnövekedéssel.
Éppen a legmagasabb leépítést tervezők között lévő termelés és IT szektorok (47,6 és 50 százalék) azok, amelyekben a legmagasabb mértékű növekedést prognosztizáltak (30, illetve 23,8 százalék). A válság által leginkább sújtott pénzügyi szektor viszont kivárni látszik, 50 százalékuknál a létszám stagnálása várható.
Atipikus foglalkoztatást vetnek be
Úgy tűnik, hogy a cégek humán stratégiájában jelentősen megnőtt az érdeklődés az atipikus foglalkoztatási formák iránt. A termelés esetében a kölcsönzési szolgáltatást igénybe vevők köre várhatóan 10 százalékkal, míg az IT szektorban 15 százalékkal bővülhet. (Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy éppen ezekben az iparágakban küldtek el sok ilyen módon foglalkoztatott munkatársat. Valószínűleg a termelés felfutására számítanak ezek a cégek, és a most elküldötteket pótolnák ilyen formában – a szerk.)
Sokan használják vagy tervezik használni a részmunkaidős foglalkoztatást (74 százalék), a munkaidőkeretet (50,4 százalék) és a munkakör-megosztást is (50 százalék).
A kutatás szerint a vállalatok optimistának tűnnek: 87,7 százalékuk 2010 első felében vagy még hamarabbra prognosztizálja a fellendülést. Ezért a legtöbben terveznek létszámbővítést is az elbocsátások mellett.
Nem mindenki vár az államra
A felmérés szerint a mai döntéshozók egy része jellemzően nem az államtól vár segítséget: a válaszadók több mint 40 százaléka nem tervezi ezen források használatát. Ezt a magas adminisztrációs terhekkel, a túlzott kötelességvállalással vagy a források elérhetőségében és hatékonyságában való kételkedéssel magyarázzák. (Igaz, egyes állami forrásokra még így is túl nagy az igény: az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál például két hónap alatt elfogyott a foglalkoztatási válságkezelő programokra szánt keret - a szerk.)
Az elemzés alapján a Manpower három olyan tényezőt azonosított, melyek feltételezhetően fontos elemei a megkérdezett cégek válságkezelési stratégiájának. Eszerint fontos a dolgozók biztonságérzete, amit nyílt, őszinte és következetes kommunikációval lehet elérni. Másrészt a cégek keresik a lehetőséget arra, hogy győztesként kerüljenek ki a válságból, és megőrizzék vezető pozíciójukat – költségcsökkentéssel azonban egy idő után már nem tud tovább működni a vállalat.
Harmadrészt a válaszadók olyan feltétel- illetve szabályrendszer kialakítását várják az államtól (illetve ők maguk is ilyen létrehozására törekszenek), amely mentén ki tudják alakítani saját stratégiájukat a válság kezelésére.
A Manpower kétszáz, az üzleti szférában tevénykedő hazai céget kérdezett meg arról, hogy milyen intézkedésekkel próbálják meg orvosolni a válságot. A többféle iparágat (IT, pénzügy, kereskedelem, termelés, szolgáltatás) képviselő vállalatok többsége egymilliárd fölötti éves bevétellel rendelkezik. Az adatokat februárban vették fel.
Kovács Zita
