Nem torpant meg a tőkebeáramlás

A külföldi vállalatok nemhogy nem fordulnak el Magyarországtól, hanem egyre több tőkét fektetnek itt be. De abban sincs semmi rendkívüli, ha piaci okokból valamelyikük leállítja, vagy olcsóbb országba telepíti át a termelést -- közölte lapunkkal a Gazdasági Minisztérium illetékese. Mint emlékeztetett: a nyereségességet azonban mindenki szem előtt tartja.

"A Magyarországon befektető, vagy befektetni akaró cégekhez képest elenyésző azoknak a száma, amelyek megszüntetik, vagy áthelyezik termelésüket, többnyire tőlünk keletebbre" -- nyilatkozott a Világgazdaságnak a Gazdasági Minisztérium befektetési és gazdaságfejlesztési programok főosztályának helyettes vezetője. Hidas Sándor szerint Magyarországon 2000-ben 2,135 milliárd eurót ért el a közvetlen külföldi tőkebefektetés, ez 15,5 százalékkal több az 1999. évi 1,849 milliárdnál, az elmúlt öt évet tekintve a legmagasabb, s ez a tendencia folytatódott az idén is.

A közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 2000 végén 21,375 milliárd eurót tett ki, de emelkedett a magyar vállalatok külföldi tőkekihelyezése is. Utóbbiak 2000-ben 603 millió eurót fektettek be külföldön, ami jelentős emelkedés az 1999. évi 237, az 1998. évi 428 és az 1997. évi 389 millió euróhoz képest. A 2000. évi látványos emelkedés többnyire a Mol jelentős tőkekihelyezésének tudható be.

A főosztályvezető-helyettes szerint az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy a külföldi vállalatok nemhogy nem fordulnak el Magyarországtól, hanem egyre több tőkét fektetnek be, s az itt lévő cégek bővítik kapacitásaikat. Semmi rendkívüli, vagy tendenciózus nincs abban, ha egy külföldi vállalat leállítja, vagy más, olcsóbb munkaerőt kínáló országokba telepíti át a termelést -- ez a piaci mozgások természetes velejárója: ki ezért, ki azért viszi át egy másik országba a gyártást. Egyet azonban mindenki szem előtt tart: a nyereségességet.

Másfelől minden terméknek van életciklusa, s ha egy-egy termék túljut ennek a csúcspontján, akkor a gyártását áttelepítik olyan országokba, ahol a komparatív előnyöket a cégek még ki tudják használni. Így fordulhat elő, hogy egy kevésbé korszerű technológia esetén a magyarországi gyártás már túl drága, ezért olcsóbb munkabérű országokba helyezik át a termelést.

Ez történt a Mannesmann és a Shinwa esetében, s ezt tervezi a Flextronics is. Bár az utóbbi egészében véve bővíti magyarországi tevékenységét, zalalövői gyárát bezárja, s nyíregyházi gyárából Ukrajnába vinné termelése egy részét. A beregszászi Radiozavod-gyárban a kézimunka-igényes, nyomtatott áramköri lapokon lévő nagyobb részegységek hozzáillesztését végzik majd. A komolyabb automatizálást igénylő munka -- például az integrált áramkörök, diódák, illetve más, kisebb komponensek forrasztása --a nyíregyházi üzemben marad.

Ugyanez mondható el más nyugati cégekről is, amelyek megszüntetik ugyan egy-egy termékük magyarországi gyártását, de lesz helyette más: a Nokia Monitor Kft. helyébe például a finn Eimo lépett a pécsi ipari parkban, a cég Nokia mobiltelefon-előlapokat gyárt az Elcoteq számára.

További szempont lehet a magyarországi termelés megszüntetésénél a meghódítani kívánt piac közelsége. Így például a Mannesmannhoz hasonlóan Szombathelyről Kínába telepítette át a mobiltelefonokhoz szükséges mikrohullámú kerámia építőelem gyártását az Epcos. De előfordul olyan eset is, hogy az anyavállalat karcsúsít, s ez akarva-akaratlan érinti a magyarországi céget. Ugyancsak a finn Elcoteq a szereplője annak a történetnek, amelyben az anyavállalat nagy leépítéseket jelentett be, miután a svéd Ericsson közismert értékesítési nehézségei miatt megvonta tőle a megrendeléseket, s ez befolyásolhatja az itteni üzletmenetet is.

Ugyanakkor a General Motors, amely a társaság piaci pozícióinak és a nyereségességnek a helyreállítása végett világszerte csökkenti kapacitásait, Magyarországon bővít: a múlt év vége felé indult Szentgotthárdon az Allison-gyár, amely haszonjárművek számára gyárt sebességváltókat.

Tavaly a külföldi közvetlen tőkebefektetők rangsorát Hollandia vezette 515,4 millió euróval. Emögött egyfelől a Philips-csoport mint ipari, a VNU mint médiabefektető, illetve a banki-biztosítási tőke képviseletében az ABN Amro és az ING állhat. Németországé a második hely a sorban, 316,6 millióval. Az Amerikai Egyesült Államok 238,5 millió eurót invesztált 2000-ben Magyarországon, ezzel a harmadik helyen áll a külföldi befektetők között. A rangsorban Belgium a 201,5 millió euró befektetéssel a negyedik helyet foglalja el, míg Finnország a 112,1 milliót kitevő invesztícióval az ötödik helyre lépett. A legjelentősebb tőkebefektető országok részesedése évről évre kisebb-nagyobb mértékben módosult, 1999-ben és 2000-ben a legfeltűnőbb Ausztria részarányának csökkenése, valamint Hollandia térnyerése volt.