A rendszeres szociális segélyben részesülő 220 ezer ember közül eddig 80 ezren fogadták el a számukra felkínált állást, ők már munkába is álltak. A segélyezettek tíz százaléka, mintegy húszezer ember viszont elutasította a kilátásba helyezett munkalehetőséget.
Akiknek a feketemunka jobban megéri
Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára az mfor.hu kérdésére elmondta: ennek valószínűleg az az oka, hogy utóbbiak inkább a feketemunkát választják. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ők kiesnek a segélyezési rendszerből, azaz az elutasítást követő hónaptól semmilyen szociális segélyben sem fognak részesülni. (Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben kizárólag feketemunkából vagy egyéb módon tartják el magukat – a szerk.)
A szociális segély összege eddig átlagosan 28 ezer forintot tett ki. A rendelkezésre állási támogatás - ezt akkor kapja a segélyezett, ha vállalna munkát, de még nem találtak neki - 28 500 forint. A munkával elérhető bevétel ennél jóval nagyobb: szakképzettséget nem igénylő munka esetén a minimálbér, azaz 71 500, szakképzettséget igénylő munkakörök betöltésekor pedig 87 500 forint.
Az "Út a munkához" program hivatalos célja, hogy munkához juttassák a rendszeres szociális segélyben részesülő, munkaképes lakosságot - jelentős részüknél ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy erővel (a segély megvonásának kilátásba helyezésével) próbálják őket "visszaráncigálni" a legális munka világába.
47,9 milliárd forint munkahelymegőrzésre
Simon Gábor a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón kitért a munkahelymegtartást célul kitűző programokra is, amelyekre a kormányzati szervek hazai forrásból összesen 17,9 milliárd forintot fordítanak. Ezen belül az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 7,2 milliárd forintos pályázati keretének köszönhetően eddig közel 33 ezer munkahelyet őriztek meg, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 10 milliárdos keretösszeggel - 491 pályázat támogatásával több mint 1300-ból - 31 ezer munkahelyet védett meg, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázataival pedig 700 millió forintból több mint 4 ezer munkahelyet sikerült megmenteni. Az év eleje óta tartó programok tehát összesen 68 ezer munkahely megtartását tették lehetővé, emelte ki.
Uniós forrásból a kkv-k-nak 20, a nagyvállalatoknak 10 milliárd forint munkahelymegőrzést célzó pályázati pénz áll rendelkezésre. Itt a pályázat benyújtásának határideje december vége, a cégek 2-150 millió forint közötti összegre nyerhetnek el támogatást.
Az államtitkár szerint az elmúlt időszakban összességében javult a foglalkoztatási helyzet: az elmúlt hónapban csökkent a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma két hónapja emelkedést mutat, és a csoportos létszámleépítést bejelentő cégek száma is mérséklődik, közölte.
A KSH szerint romlott a helyzet
A Fidesz viszont úgy véli, csupán sikerpropagandáról van szó. Czomba Sándor, a párt országgyűlési képviselője a napokban kifejtette: egyre elkeserítőbb adatok jelennek meg a gazdaságról, hetente százával dőlnek be vállalkozások, a kormány pedig képtelen kezelni a válságot.
Ami a tényeket illeti, a KSH egyelőre még csak a 2009. március-májusi adatokat közölte. Ezek szerint ebben az időszakban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 748 ezer volt, 79 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított 55,3 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva egy százalékponttal csökkent.
A 15–74 éves munkanélküliek 410 ezres létszáma az egy évvel korábbihoz képest 88 ezer fővel emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 9,8 százalékon állt, ami 2,1 százalékponttal magasabb, mint 2008 azonos időszakában.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
