Az esetek zömében a szerződéseket közös megegyezéssel módosítják a foglalkoztatók. A felügyelet szerint a munkáltatók zöme eleget tesz az előírásoknak.
Mindössze 265 munkáltatónál, a vizsgált 6748 foglalkoztató mintegy 4 százalékánál tapasztalt a minimálbér-emeléssel összefüggő szabálytalanságot célvizsgálata során az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) -- tájékoztatta lapunkat a hivatal. A január 1-je és március 15-e között végzett ellenőrzés adataiból azt a következtetést vonta le a felügyelet, hogy a munkáltatók többsége eleget tett a minimálbérrel kapcsolatos előírásoknak. Ugyanakkor megjegyzik: az ellenőrök ennél több esetben sejtettek szabálytalanságot, amit viszont nem tudtak bizonyítani. A "gyanús" cégek a jövőben újabb ellenőrzésekre számíthatnak. A 40 ezer forintra emelt minimálbér miatti tehernövekedést a cégek két módon előzhették meg: módosították a munkaszerződést, és a korábban teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottat az idén már csak részmunkaidőben, azaz hat órában foglalkoztatják; a teljesítményalapú díjazásnál pedig a normát emelték.
A szerződésmódosítás az esetek zömében közös megegyezéssel jött létre, hiszen a munkavállalónak is az az érdeke, hogy a cég továbbra is megmaradjon -- kommentálta a Világgazdaságnak Várkonyi Júlia, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) szakértője az eredményeket. Hasonlóan vélekedik Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke is. Mint mondta, nagyon nehéz az ilyen eseteket bizonyítani. A munkavállalókat azért lehet rábírni a szerződésmódosításokra, mert a munkaadók a bér egy részét "zsebbe", láthatatlan jövedelem formájában fizetik a munkavállalóknak. A munkaadóknak volt idejük felkészülni a jogszabályváltozásra, s a törvényes lehetőségekkel élve időben kivédhették az esetleges tehernövekedést, és csak a figyelmetlen vagy hanyag vállalkozók körében fedezhettek fel szabálytalanságot.
Néhány esetben a célvizsgálat normaemelést is megállapított, ez leggyakrabban a konfekcióiparban fordult elő. Az ellenőrök ez esetben is csak feltételezhették, hogy a minimálbér-emelés "káros" hatásait védik ki ilyen formában a cégek, ám bizonyítani ezt sem tudták. A vizsgálat szerint elsősorban a kis- és a közepes vállalkozások között tapasztaltak szabálytalanságot az ellenőrök. E megállapítás sem az Iposz szakértőjét, sem az adótanácsadót nem lepte meg. Az érdekképviseletek már tavaly jelezték, hogy elsősorban a kis cégeket érinti majd hátrányosan a jelentős minimálbér-emelés, hiszen náluk nem kerül sor kompenzációra.
Normarendezéssel, részfoglalkoztatással védekeznek
Részmunkaidős foglalkoztatással s normaemeléssel védték ki a kisebb cégek a minimálbér-emelés miatti tehernövekedést, ám ezt a munkaügyi ellenőrök még a helyszínen is ritkán tudják bizonyítani.
