3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektorhoz tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozások száma az 1995 és 1998 között mintegy 33,1 százalékkal növekedett.

Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektorhoz tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozások száma az 1995 és 1998 között mintegy 33,1 százalékkal növekedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) információs és kommunikációs technológiai szektort elemző tanulmányából.

A KSH közlése szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalatok száma 1998-ban Magyarországon 128 576 volt, szemben az 1995. évi 89 119-cel. E vállalkozások körében a növekedés három év alatt 44,3 százalékos volt.

A KSH kiadványa szerint az IKT-szektor bruttó kibocsátása az 1995. évi bázisévhez képest folyó áron csaknem 370 százalékkal nőtt három év alatt, s 1998-ra elérte az 1 507,187 milliárd forintot. Az összes kettős könyvvitelt vezető cég bruttó kibocsátása folyó áron 12 914,397 milliárd forint volt 1998-ban. A szakágazatok közül legerőteljesebben, 46-szorosára a számítógép-gyártás kibocsátása nőtt: három év alatt 10,7 milliárdról csaknem 500 milliárd forintra emelkedett. Ezzel szemben az 1995-ös bázisszintnek majdnem a felére esett vissza az ipari híradástechnikai termékek javítása.

Az IKT-szektor folyó áron számolt nettó árbevétele 1995-ben 651,242 milliárd forint volt. Ez az összeg 1998-ban 2.113,816 milliárd forintra nőtt. Az összes kettős könyvvitelt vezető vállalat bruttó kibocsátása 22.738,081 milliárd forint volt 1998-ban. Az IKT-szektorhoz tartozó vállalatok árbevételének csaknem fele, 45 százaléka exportból származott, míg ez az arány a nemzetgazdaság egészét tekintve alig több mint egyötöd rész. Az alágazaton belül az egyik legnagyobb mértékben a szoftverkészítés-szaktanácsadás, -ellátás szakágazat befektetett eszközei nőttek: ezen szakágazatban az 1997-es 3,474 milliárd forintról 1998-ra 23,467 milliárd forintra emelkedett a befektetett eszközök értéke.

A vizsgált ágazatban 1995-ben működő több mint ötezer vállalkozásból csaknem 1400 volt külföldi érdekeltségű, azaz olyan cég, ahol a külföldi tulajdonosi részesedés a jegyzett tőkéből meghaladta a tíz százalékot. A KSH kimutatása szerint 1998-ra az e szektorban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 7 százalékkal mérséklődött, miközben a száz százalékban külföldi tulajdonú cégek száma csaknem 20 százalékkal nőtt.

A kutatás-fejlesztési ráfordítások az IKT-szektorban 1995-ben 1,175 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg 1999-re 3,533 milliárd forintot ért el. A nemzetgazdaságot tekintve hat évvel ezelőtt a K+F ráfordítás 39,7 milliárd forint volt, ami 1999-re 74,2 milliárd forintra nőtt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!